Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője, 1909-1910 (1. évfolyam, 1-11. szám)

1910 / 3. szám - A bírósági jegyzők mozgalma

23 nevezett bíró hivatala elfoglalásakor már is annyi ügydarabol talál íróasztalán, liogy kettőzött szorgalommal sem képes azokat is, meg a neki később rendszeresen kiosztott ügydarabokat olyan időtartamon belül feldolgozni, bogy a jogkereső közönségre abból hátrány ne származzék. Jól ismerjük a kinevezési megelőző összes eljárásokat és tudjuk, hogy a kiválasztás lelkiismeretessége is megkíván bizonyos sedis vacanliát. De úgy gondoljuk, hogy igen sok állásra — főképpen azokra, a melyek a MII. lizetési osztályból a V'II-be, innen pedig :i VI-ba előléptetés, avagj nyugdíjazás következtében üresednek meg már némiképpen elő is lehelne készíteni a valószínű mód kinevezését, olyan állásra pedig, a melyeknél a pályázat előreláthatóan meddőnek fog bizonyulni \agy pedig, a melyeknek betöltése különösen sürgős, a pályázatot egészen mellőzni lehetne és kinevezésre azok közül lehetne előterjesztést tenni, a kik közvetetlenül az igazságügyministeriumhoz adják be pályázó kérvényüket. Ismerve Nagyméltóságod eddigi működését, tudjuk, hogy az mi' rcalare-1 nem méltóztatik önczélnak tekinteni, annál kevésbé, i inert a külön törvények és a költségvetés a birói és az ügyészi létszámot, úgyszintén a segéd- és kezelő-s/emélyzet létszámát azért állapítja meg fix mennyiségben, mert a törvényhozás — az igazságügyi kormány javaslatára — ilyen létszámmal véli jól elláthalónak a bíróság és a/, ügyészség tennivalóit. A kormány tehát saját javaslataival és a törvénynyel jut ellenmondásba, ha az előirányzott állásokat az azok betöltésére múlhatlanul szükséges legrövidebb időn túl hagyja meg üresen, nagy, sokszor helyre sem hozható kárt okozva evvel a jogszolgáltatásnak, de sokszor azoknak is, a kiknek működésükkel virtuális joguk nyill meg az előlépésre. Hízva Nagyméltóságod ügyhuzgalmában és abban, bogy sokkal jobban méltóztatik ismerni hazánk jogéletei, semhogy az eddig előadónak igazában ne osztoznék : bizton reméljük, hogy javaslatainkat kegyes figyelmére fogja méltatni. .'!. kérjük Nagyméltóságodat, kegyeskedjék a kir. járásbíróságok melleit is könyvtárakat sze)~oezni. Áz 1889 január hó 9-én 108. eln. sz. a. kelt igazságügy ministeri rendelet, a mely a törvényszéki könyvtárakat alapítja meg, a következő sorokkal kezdődik: «A tudományos jogirodalom nélkülözhellen segédszere a gyakorlati jogéletnek. Az e. f. bíróságok egyes tagjai azonban, főleg a vidéken, hol nagyobb közkönyvtárak rendelkezésre alig állanak, csak kivételesen vannak ama helyzetben, hogy a jogirodalom kiválóbb termékeit megszerezhessék és így a tudomány folytonos haladásával lépést tarthassanak. Elulasílhailan feladatomul tekintem tehát, legalább alapját vetni meg a törvényszéki könyvtárak intézményének, mely bizonyára nem hosszú idő múlva hathatós eszközül szolgálhat az igazságszolgáltatás színvonalának emelésére.í Ugyanígy szól az 1891 február hó 24-én 6347. sz. a. kibocsátóit igazságügyminisleri rendelet, a kir. Ítélőtáblai könyvtárak megalapítása tárgyában, Senki Miié-;, a ki e ministeri rendeletek felfogásában ne osztoznék. De mennél inkább helyeseljük azl, annál inkább kell csodálkoznunk azon, hogy a mit az eddigi kormányok a kir. ítélőtáblák és a kir. törvényszékek számára annyira szükségesnek és üdvösnek talállak, azt nem valósították meg a kir. járásbíróságoknál is, mert nyilvánvaló, hogy ezeknek a tagjai számára is nélkülözhetetlen isegédszers a tudományos jogirodalom, közkönyvtárak pedig a járásbíróságok székhelyein ludvalevőeu nincsenek túlnagy számban. A könyv a szellemi téren működő részére, egyéb hasznos tulajdonságain felül, egyben hasznos munkaeszköz is. Már pedig nyilvánvaló, hogj a munkaeszközzel a munkaadónak kell ellátnia alkalmazottjait. Erre a nagyon egyszerű igazságra csak éppen az állani nem jutott eddigelé, a mikor biráil és ügyészeit, a kiknek fizetése a mindennapi elet legelemibb szükségleteinek fedezésére is elégtelen, arra kényszeríti, hogj necsak a tudományos munkákat, hanem a törvényekel és rendeleteket is a maguk pénzén szerezzék be — oly kényszerűség, a melynek példáját sehol sem látni. Ha a minislérium, ha a felsőbíróságok, ha a törvényszékek rendelkeznek könyvtárakkal és ha azokat, helyesen, évről-évre bővítik: akkor lehetetlen megfeledkezni a járásbíróságoknak könyvtárral ellátásáról, holott a szellemi élet rendszerint a helység kicsinységének arányában csökken és hololl éppen itt kell mindent elkövetni a szellemi élei élesztésére és ébrentartására, még áldozatok árán is. Akár az előkészítő szolgálatot teljesítők kiképzése, buzdítása és szellemi táplálékkal ellátása, akár a birák továbbképzése érdekében, mellőzhetetlen a kir. járásbíróságoknak könyvtárral ellátása és úgy hisszük, hogy elégséges Nagymóltóságod kegyes figyelmét csak fölhívni a/, eddigi kormányok eme mulasztására és kérésünk, a mely bizonyára nem szolgál önző czélokat, csakhamar teljesülni fog. Midőn még biztosítjuk Nagyméltóságodat arról, hogy egyesületünk mindenkor örömmel támogatja majd Nagyméltóságodnak :i jogszolgáltatás érdekében kifejtendő minden munkásságát, vagyunk mely tiszteletiéi Grecsák Károly s. k., elnök. Hivatali helyiségek a kir. Curia, a budapesti és m.-vásárhelyi Kii*. ítélőtáblai birák részére. — Az egyesület második előterjesztése az igazságügyniiniszier úrhoz. — A kir. bíróságok és ügyészségek hivatalos óráinak új beosztása. — Vz egyesület előlerjesztése az igazságü^vminiszler úrhoz. — A birói és ügyészi szervezet és az előkészítő szolgálat módosítása. — A titkos minősítés eltörlése. — A kinevezési rendszer módosítása. - Az egyesület előterjesztése a/, igazságiigyminisztei úrhoz. — Az igazságügy miniszter úrnak átadott ezekéi az előterjesztésekel a Hivatalos Értesítő legközelebbi, márczius végén megjelenő száma közli. bírósági fegyzők mozgalma. Az egycsülel igazgatóságának január 16-án tartott ülése, a fönn közöli jegyzőkönyv tanúsága szerint, behatóan foglalkozott a bir. jegyzők mozgalmával, a melyről a Hivatalos Értesítő ez évi I. száma is hírt adolt. Az alábbiakban lehelő bőséggel beszámolunk arról az anyagról, a mely ebben a kérdésben, kapcsolatban a bir. joggyakornokok ügyével, az igazgatóság elé kerüli, a végből is, hogy mindenki teljes tárgyiassággal bírálhassa felül az igazgatóság álláspontját ebben a nagy horderejű, lóképpen pedig a jövőnek bírói es ügyészi nemzedéke szempontjából elsőrangú fontosságú kérdésről. I. A Jegyzők óhajtásai. A nagyváradi jegyzői kar első memoranduma szerint a 300 320 képesítési pótlékot éhező jcgvzö I!) 10 január hó 1-ével lépjen elő alkalmaztatása helyén albiróvá, illetve glügyészszé. A kaposvári jegyzői kar a nagyváradiak állal proponált megoldási helyesnek tartja, mégis az előlépési megfelelőbbnek látná olykép, bogy a kinevezendő albirak és alügyészek oda rendellessenek ki. a hol reájuk SZÜkség van. A zilahi jegyzők a nagyváradi javaslatol m in fogadjak el, meri az abban foglaltak ellenkeznek a birói nagygyűlés, a jegyzői kongresszus és a törvényhozás azon intenczióival, hogj a/, albirói és alíigvc-/i állások eltörlendők : meri a pótlékos jegyzők az egyes lábiák térületén maarányban lévén elosztva, az alkalmaztatás helyére lörténő kinevezés nem eredményezné a munkavégzés arányos elosztását, Éppen ezérl azl indítv ányozzak a rimaszombati és a dévai jegyzőkkel együtt, hogy törültessék el a/ albirói és aliigyészi állás s helyeltük MII liz. osztályos bírói és ügyészi állások szerveztessenek. A jegyző azonnal a Im in állásra neveztessék" ki. Az áthelyezés a legszűkebb határokig korláloztassék. A jegvzó'k a birói vizsga' letételétől sz flott 2 é\ múlva a IX. liz osztályba lépjenek elő, a hol a rangsor a birói vizsga letételének időpontja és a joggyakornoki állásban eltöltött szolgaian Idő ligyelembe vétele melleit a "mai rangsor megváltoztatásával állapíttassák meg. Ezeken felül a rimaszombati és&;dévai jegyzők véleménye szerínl azok a jegyzők, a kiknek képesítési pótlékuk van és azok, a kik ezek után következnek, jöjjenek a IX. liz. osztályba. A IX. liz. osztály ezentúl a birói vizsgás jegyzők állandó slálusa legyen. A díjtalan joggyakornokság töröltessék el. A joggyakornok évi díja 1600 K legyen. A dévai jegyzők a zilahi álláspontnak a rangsorra vonatkozó részét nem fogadják el. A brassói és soproni jegyzők az albirói és alügyészí állást eltöliendőnek, illetve a MII liz osztályba álszervezendőnek tartják. A jegyző azonnal bíróvá lépjen elő. A kinevezésnél a rangsor mellett a vizsga letételének időpontja és a minősítés is ligyelembe veendő. A brassóiak szerint a jegyzői kar azon fele, a kiknek birói vagy ügyvédi vizsgájuk van, jöjjön be a IX. liz osztályba, míg a soproniak szerint az összes képesítési pótlókot élvező jegyzők jöjjenek a IX. liz. osztályba A treneséni jegyzők az albirói és aliigyészi állás beszüntetésével azokat a VIII. liz. osztályba tartják átrendszeresítendőknek. További