Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője, 1909-1910 (1. évfolyam, 1-11. szám)

1910 / 3. szám - A bírósági jegyzők mozgalma

2'í indítványuk, hogy 471 képesítési pótlékot élvező jegyző lépjen a IX. fiz. osztályba. A díjtalan joggyakornokság lürühessék el e-; az évi díj 1600 K legyen. A sátoraijftujh cl íji jegyzők indítványai . I. lörüllessék el a díjtalan joggyakornokság; '2. a joggyakornok egy é\i próhaszolgálal után a XI. liz. osztályba kerüljön ; 3. a jegyzők összlétszáma a X. és IX liz. osztályba soroztassék akként, hog] a X. liz. osztályban bárom évi jegxzői szolgalatot teljesített és a birói vagy ügyvédi oklevéllel hiró jegyző a IX. íiz. osztályba jusson, a Imi csak a jegyzők összlétszámának tele foglalhal helyet. Ezen lizelési osztályból a jegxző a VIII. íiz.osztályba bíróvá vagy ügyészszé lépjen elő. Az aradi jegyzői kar mindenekelőtt a rangsor elején levő 3—400 jegyző helyzetén akar segíteni. \ budapesti jegyzők a nagyváradi indítványt nem fogadják el, hanem a szegedi birói és jegyzői kongresszus álláspontjára helyezkednek. Kívánják : az albirói és alügyészi állások nyombani megszűnését, az idősebb jegyzőknek a IX. liz. osztályba való előlépésól. Kixánják addig is. míg a fentiek meg nem valósíthatók: I az albirói állások nyombani betöltését; i. azt, hogy az esetben, ha törvényszéki birói állás üresedik meg. úgy az albiróval, az albirói jegyzővel nyomban töltessék be; II. hogy tekintettel a specziális budapesti rossz előlépési viszonyokra, a vidéken levő jegyzők Budapestre ne neveztessenek ki. meri a budapestiek a vidéki albirói állások rosszabb javadalmazása folytán a vidékre nem méheinek ki albirónak. Mindeme javaslatok figyelembevételével a nagyváradi jegyzői kar egy második memorandumot készített, méhben indítványaikat így összegezik: A meglévő albirói és alügyészi állások az 11)10. évi költségvetésben rcndszeresfltessenek ál \ III. liz. osztályú birói és ügyészi állásokká. Szervestessék meg vagy 200 új állás a VIII. liz. osztályban, a melyre a képesítéssel bíró jegyzők a rangsor szerint neveztessenek ki. A IX. íiz. osztályba pedig azok a megmaradt jegyzők lépjenek elő, a kik az 190*. ó\i VII t.-cz. értelmében képesítési pótlékra jogosultsággal birnak. Ha azonban ezen javaslatok meg nem valósíthatók, úgy fentártják első tervezetük azon álláspontját, mely szerint 300 képesítési pótlékkal egybekötött jegyzői állás rendszeresítessék ál albirói és alügyészi állásra. A kolozsvári közgyűlés határozata alapján a fenti javaslatok figyelembevételével elkészüli a jegyzők és joggyakornokok helyzetének javítását lárgyazó előterjesztésünk, mely Hivatalos Értesítőnk ez é\i I. számában meg is jelent. Kire a jegyzői kai- részéről a következő észrevételeket kaptuk: A gyulafehérvári jegyzők szerint az igazgatóság tervezete akkor fedné a jegyzői kar kívánalmait, ha abban az a terv valósulna meg, mely szerint a jegyzői siains :!()<> 400-al apasztatnék és a birói ós BgyJiS?J il! írok az albirci \agx dügvsszi 'dla-jok ellórlestvel e^idsjulí£ még, a fenti apasztásnak megfelelően, MO 400-al szaporíltatnáhak. A zilahi jegyzők annak a kiemeléséi kérik, hogy a megszüntetendő albirói ós alügyészi állások \ III. fiz. oszlályúakká rendszeresíltessenek át; hogy a IX. liz. osztályba a vizsga letételének időpontja alapján azok a jegxzők soroztassanak, a kik az 1908. évi VI. t.-cz. alapján pótlékra jogosullak; hogy a \ liz. osztályba a IX liz osztályba Jiem jutott vizsgás jegyzők jöjjenek és azok, a kik a mostani állapot szerint olt vannak, bár vizsgájuk nincs. \ 11,1 • /.././. ../ /.(a ez idd szerinl csak 400 jegyzői állasnak albirói és alügyészi állássá való átrendszeresít ésél kéri. \ szabadkai jegyzői kar azt kívánja, In gy a tervezel határozottan emelje ki, hogy az albirói és alügyészi állások nyomban átrendszeresitendök VIII. liz. osztályú állásokká; hogy a jegyzők a X. íiz. osztályból a IX. liz. osztályba, továbbá a VIII. liz. osztályban levő birói xagx ügyészi állásra szigorúan a rangsor betartása mellett nevezhetők ki. A veszprémi jegyzői kar a liclyzd javulását abban látja, ha 3S0 jegyzői állás beszüntetésével ugyanannyi birói állás szerveztelik Továbbá azt óhajtják, hogy a X. liz. osztályba jutáshoz ne kivánlassék meg a birói vagy ügyvédi vizsga. A nagyváradi jegyzők szerinl az albirói és alügyészi állások nyombani átrendszeresílése mellett 100 -150 jegyzői állás biroi és ügyészi állássá rendszeresítendő át. A IX. liz. osztályba jusson be legalább :)7I jegxző szigorúan a rangsor szerint. A jegyzői állásból a birói állásra való kinevezésnél is mindig legszigorúbban lartassék be a rangsor. A X. liz. osztályba lépéshez a birói vagy ügyvédi vizsga ne legyen szükséges. A jegyzői kar kiküldötteinek kívánsága folytán az egyesület főtitkára a memorandum tervezetét az egyesület helyiségében 1010 január 2-án megtartott ülésen a jegyzői kar kiküldötteivel alapos tanácskozás és megbeszélés tárgyává lelte. (Erről I. dr. Encsy Kálmán nagyváradi kir. törvényszéki jegxző. a mozgalom egyik vezetőjének itt következő tudósítását.) II. A jegyzők kiküldötteinek értekezlete ;iz egyesülel főtitkárával. Tudvalevő dolog, hogy a Birói és ígyészi Egyesületnek az 1909-ik évben Kolozsvárott megtartót) közgyűlése megbízást adott az egyesület igazgatóságának, hogy a bírósági jegyzők larlliallan előmeneteli vi-zonyainak megjavítása s helyzetükön xaló segílés érdekében sürgősen emlékiratot dolgozzon ki s juttassa azt az Igazságügyminiszterhez. Elhatároztatott ugyancsak a közgyűlésen, miszerint az emlékirat Icrxezele a bírósági jegyzők kebeléből alakítandó jegyzői bizottság tagjaival is közöltessék a végből, hogy az emlékirat megszerkesztésénél a jegyzői karnak, általa legjokban érzett sérelmei megvilágításánál, kívánalmainak előterjesztésénél és a helyzetén való javításra legalkalmasabb módozatok feltárásánál kellő hozzászólás biztosíttassák. Az igazgatóság felhívása folytán a jegyzői kar kebeléből a jegyzői bizottság tngjaikéni dr. Csipkay Andor balassagyarmati, Sntoris Edgár Itiassói. dr Sándor Ákos gyulafehérvári, dr. Ilalxxax Ödön kaposvári, dr. Xémethy Andor nyíregyházai, dr. Sallay György szabadkai, dr. Schwilzer Béla szolnoki. Molnár Miklós (ordai, Bárd Béla veszprémi és dr. Encsy Kálmán nagyváradi jegyzők jelöltetlek ki. A rimaszombati és zilahi kir. törvényszékek jegyzői kara többszöri felszólítás daczára megbízottjai nem ncvezle meg. Dr. Márkus Dezső egyesületi főtitkár az emlékirat tervezetével 1909 deczemberelején elkészülvén, azt a megnevezeti jegyzőkkel, valamint a rimaszombati és zilahi kii', törvényszékek jegyzői karával közölte. A jegyzői bizottság fentebb megnevezeti tagjai az emlékirat tervezetére írásba egíellék észrevételeiket, mely észrevételeikel úgy a lőlitkárnak. mint egymásnak megküldötték. Szükségesnek találták azonban a jegyzői bizottság tagjai azt. hogy az emlékirat tervezete fölöli egymással s fő:itkárral behatóbb eszmecserét folytassanak s e végből a Budapesten való találkozási látták czélravezelőnek. Egyesületünk Iőtilkára készséggel állott e czélból rendelkezésére a jegxzői bizottság tagjainak, kik közül dr. Gsipkay Andor. dr. Encsy Kálmán, Bárd Béla, Molnár Miklós, dr. Némethy Andor, dr. Sallay (ixörgx. dr. Sándor Ákos. dr. Schwilzer Béla és Suloris Edgár bírósági jegyzők a folyó 1910 január 2-án egyesületünk igazgatóságának hivatalos helyiségében megjelentek s a főtitkárral és dr. Lányi Márton titkárral az emlékirat tervezete fölött gondos és behaló tanácskozási folytattak. Dr. Encsy Kálmán nagyváradi jegyző elismeréssel adózott a tervezel alapos tanulmányra valló inlenczióinak, azonban nem látja abban kellően kiemeltnek a jegyzők mai tarthallan előmenetelének karos halasát az igazságszolgáltatásra és a jövő birói kar anibicziójának folytonos ébrentartására. A jegvzök előmenetelének javítására elen>edhellenül szükségesnek találja bizonyos — nagyobb szánni jegyzői állasnak birói állasra való álrendszeresílésél és a k Nézéseknél a rangsor lehelő szigorú betartását, meri a mai leheletlen állapotok, a birói s jegyzői állasuk közli aránytalanság és a rangsor, mini szerzelI jog be nem tartása, negligálása következtében állottak elő. Szükségesnek tartja a rangsor betartását azért is, meri idegen tábla területén bármily kiváló minősítésű jegyző — azon meg nem állható indok alapján, hogy tismeretlen, nem a mi emberünkn — a kandidálásnál figyelembe sem jő. Ylimx szaz jsgyzoi állásnak ilrsndszeresilíjscl bírűi állasra izí,r! is szükségesnek láija. meri a jegxzői kar nagy része kétségtelenül birói munkál végez, a mi a jogkereső közönségnek a bíróságok iránti bizalma ébrentartására épenséggcl nem alkalmas és ha a jegyzői kar csak a IX. liz. osztályba nyer bejutást, panasza, hogy a birói állást nem tudja fiatal korban elérni, továbbra is jogos marad s az. hogy az albirói állások ellöröllelneK, csak a mostani albirák helyzetén Segít, míg a jegyzők továbbra is alárendeli s képzettségüknek és hivatásuknak meg nem felelő állásban sínylődni kénytelenek. A selectiót nem tartja helyesnek, mert sok visszaélésre adhat alkalmai s a selegálás gyakorlásának a felsőbb birói állások betöltésénél van helye s gyakoroltassák a selectio a birói diploma kiállításánál. A IX. li/.ciési O'Ztályba a rangsor szigorú betartása mellett kivánja a birói képesítésű jegyzőkéi előléplettetni, mert a négy középiskolai oszlálylyal rendelkező telekkönyvvezetők részére ez a lizelési osztály már rég nyitva áll. Helyteleníti a tervezetnek azt a propoziczióját, hogy jövőben jegyzővé csak birói képesítéssel bíró egyén legyen előléptethető, meri a bíróságoknál immár megbirhatlan munkahalmaz folytán a joggyakorló fiatalság nappala annyira igénybe van véve. hog. a legszorgosabb jogí gyakorlat első 3 évében éjjelét s minden kis pihenésre szánt idejét a birói vizsgára xaló lázas készülődéssel el nem rabolhatjuk ; ezt a propozicziól csakis abban az cselben tartaná elfogadhatónak, ha minden jcggyíikornok rcszj.re az. IfcOO kcicna tvi díj lUminimum biztosíttatnak Dr Sallay György szabadkai. Bárd Béla veszprémi és dr. Schwilzer Kóla szolnoki jeg zők szintén szükségesnek látják bizonyos nagyobbszániú jegxzői állásnak birói állásra való átrendszeresítését s tekintettel arra, hogy a végleges birói szervezel úgyis munka alalt áll. a IX. liz. osztálybeli jegyzői állások rendszeresítése helyeit pénzügyi könnyebb ségek okából is a jegyzők előmeneteli viszonyainak leghamarabbi megjavítását az állal vélik elérhetőnek, ha nagyobbszámú pl. 300 jegyzői állás albirói állásra álrendszeresítlelik. Egyébiráni dr. Encsy Kálmán nagyváradi jegyzőnek a tervezetet illető észrevételeit s aggálxail magukévá teszik, dr. Sallay György különösen hangsúlyozván a selectio elv veszélyeit a mai titkos minősítés melletl s annak a gyakorlati életben nagv sérelmek nélkül való keresztülvihetöségél tagadta, Dr. Némethy Andor, dr. Csipkay Andor, Molnár Miklós, Suloris Edgár és dr. Sándor Ákos jegyzők a tervezetei elfogadhatónak s az abban megjelölt módozatokat a birósági jegxzők helyzetén való segítésre alkalmasaknak találják, dr. .Xémethy Andor nyíregyházai jegyző azonban szintén nem osztja a tervezetnek azt a propoziczióját, hogy a jövőben jegxző csak birói képesítéssel legyen kinevezhető, mert ez a jelen viszonyokhoz képest visszaesést jelentene s a lialalság a birói pályára való lépéstől idegenkednék. Kívánatosnak tartották az összes jegyzői megbízottak, hogy a minősítés a titkos minősítés eltörléséig is teljes tanácsülésben gyakoroltassák. Dr. Márkus Dezső főtitkár a hozzászólásokra egyenkint és össze-