Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője, 1909-1910 (1. évfolyam, 1-11. szám)

1909 / 2. szám - A birósági jegyzők mozgalma

16 Az osztályok jegyzőkönyvei. 1. Nagyvárad. Jegyzőkönyv, felvétetett Nagyváradon, a: Országos Bírói és Ügyészi Egyesület nagyváradi osztályának választmánya által az 1909. évi október hú 20. napján tartott ülésről. .leien \oltak : Elnök: dr. Imi ik Péter. kir. Ítélőtáblai biró. Választmányi tagok: dr. Csulyok /lein, kir. törvényszéki birü, tfiz'salomzky Endre, kir. törvényszéki biró.- Biszlerszky Elemér, kir. törvényszéki biró. Jegyző: Fábry Albert, kir. törvényszéki jegyző. Elnök a választmány üléséi megnyitja s megállapítja, hogy a választmány tagjai szabályszerűen és kellő időben meghívatlak s hogy a meg Qem jelentek elfoglaltságukkal mentenék ki elmaradásukat. Elnök a jegyzőkönyv hitelesítésére Nizsalovszky Emire és Biszlerszky Elemé1 választmányi tagokat kéri fel. Az elnök és Cstilyok lirl<i választmányi tag ismertelik a Kolozsvárott 1909. évi október hó in. napján tartott közgyűlés lefolyását s az ott hozoii határozatokat. A választmány a jelentést: tudomásul vette. Elnök közli, hogy a közgyűlésen a/l a benyomást nyerte, hogy az igazgatóságnak nincs eléggé megfelelő módja arra. hogy az egyesületei különösen érdeklő ügyekben eredményesebb működési lejthessen ki. hogy az egyesület kívánalmait sikeresebb eredményekre juttassa. Czélszerűnek vélné, ha a választmány egy bizottságot küldene ki. a mely bizottságnak az volna a feladata, hogy ezt a kérdési megvitatás tárgyává tegye s esetleg a mód és eszköz, megjelölése mellell javaslatot is tenne abban az irányban hogy miként lehetne az igazgatóság jövőbeli működését minél eredményesebbé lenni. A választmány egyhangúlag elhatározta, hogy kiküld egy három tagból álló bizottságot oly czélhól. hogy legye vizsgálal és megvitatás tárgyává azt, hogy miként, mi módon és mily eszközökkel lehelne az igazgatóság működésének nagyobb eredményt biztosítani, az egyesület jövőbeli működésében nagyobb eredményi elérni.* A választmány a bizottság tagjaiul egyhangúlag ilr. Imrik Péter kir. ítélőtáblai, dr. (Sulyok Béla kir. törvényszéki bírókat és dr. Szegedy Lajos kir, Ítélőtáblai elnöki titkárt választotta meg. Egyidejűleg megkeresi a választmány az igazgatóságot, hogy a jövőben tartandó közgyűlések tárgysorozatát, valamint az igazgatóságnak a közgyűlés elé terfeszlendő javaslatait megvitathalás végeit az osztályokkal kellő időben közölje.** Knzli ezután az elnSk hegv az ülts lovibhi tórgyat a statusrendezés kérdése képezi. Miután ez irányban már ígéret teleteli, s a slalusrendezés a közkormányzal más ágaiban folyamaiban is van, szükséges volna, ha az igazgatóság megkerestetnék, hogy a végleges bírói és ügyészi szervezel megalkotása élődi slalusrendezés kérdéséi az igazságügyi kormánynál megsürgetné. A választmány egyhangúlag elhatározza, hogy a jelen jegyzőkönyv másolatával megkeresi az igazgatóságot, hogy a végleges szervezés előtti slalusrendezés kérdéséi az igazságügyi kormánynál sürgesse meg. A jegyzőkönyv berekesztetett. Kmf. Ih. Imrik Péler s. k. Fábry Albert s. k. választmányi elnök. választmányi jegyző. Hitelesítik : Siz-xalneszky Endre s. k. Biszlerszky Elemér s. k. kir. törvényszéki biró. kir. törvényszéki biró. A/, osztrák bírói egyesület aagygyűlése. Az osztrák bírák egyesülele ez évi deczemher hó Iá-én tartolta meg tvi közgvulíSft a bácsi országos thrvfcnvszck eskűdtsztki limitben : a gyűlésen biró vell részt. Mind a közgyűlésen, mind az ezt megelőző ismerkedő estén, az osztrák igazságügyi kormány hivatalosan képviseltette magát. A kormány képviselője felköszöntőjében különösen azt a kapcsolatot fejtegette, mely az igazságügyi korniánvt az egyesületiéi összetűzi. Az egyesület ezélja a bírói kar * L. erre vonatkozóan a főtitkár fönti ezikkél. ** Az igazgatóság az oklóber 10. közgyűlés tárgysorozatát június ál), ülésében állapította meg. 1'gyanekkor állaiiítoita meg a nyugdíj- és a fegyelmi-törvény módosításának irányító elveit. Az ezeket is magában foglaló igazgatósági ölési jegyző- I könyvet meg junius bávában küldte meg a titkári bivatal az összes osztályoknak, a melyeknek tebál módjukban volt a közgyűlés napirendjéről kellő időben tájéko- I zódni. Főtitkár. és az igazságszolgáltatás erdekeinek szolgálata s a kormán) e ezellal teljesen azonosítja magát, mindén erejét e ezél előmozdításának szenteli és szíves készséggel fogad a bírák részéről minden idevágó kezdeményezési. Ha a birói egyesület működése a bírói kar külön érdekeit szolgálja is. ezeknek az érdekeknek istápolása az igazságügyi kormánvzás feladatát is képezi. A közgyűlés a következő határozatokat hozta : A birói függetlenség és általában az igazságszolgáltatás erdeke a bírák javadalmazásának méltányos rendezésétől függ s ez csupán a fokozatos előléptetés rendszerének megvalósítása útján érhető el. örömmel üdvözli a birik rt;yrstikT. az \,, iz-1. t kerm-un idevonatkozó kezdeményezését és kéri. hogy azt minél előbb vigye is keresztül. A birói egyesület sajnálatát lejezi ki, hogy a kormám nem volt képes a bírák állal kövelelt s az igazságügyi kormány állal méltányosnak elismert összeget már az 1910. évi költségvetésbe felvinni, mul csakis a birot fizettssk surs6s javítása után remfilhití hogy a bírói kar értékesebb elemekkel fog gyarapodni s viszont csökkenni fog a birói pályái elhagyók száma is, mely az utóbbi időben annyira emelkedett, hogy szinte a mencLilés jellegét tünteti tol. Kéri az egyesület a kormányt, hogy a rendelkezésére álló összegi kel nyomban fordítsa a birói fizetések javítására s a megüresedő állásokat haladéktalanul töltse be. Végül reméli az osztrák birák egyesülete, hogy az automatikus előlépésre vonatkozó javaslatait a kormány minél előbb parlamenti tárgyalás alá bocsátja. A lakás-kérdésre vonatkozóan a közgyűlés felkéri az igazságügyi kormányt, hogy a nagyobb városok kivételével, mindenüti gondoskodjék a kormány a bírósági vezetők részére hivatalos lakáshelyiségről, s vigye keresztül, hogy a többi biró részére az illető község legyen köteles megfelelő lakást biztosítani az ott Szokásos rendes lakbérek ellenében. A/, olasz birák ós ügyészek szervezkedése. Erről a szervezkedésről a Budapesti Hírlap 1909. év i október hó 10. számában a következő érdekes adatokat találtuk: «Az olasz közélet tisztasága szorosan egybefügg a törvényszékek és ügyészségek reformjával, helyesebben szólva, ezek személyzetének újjáalakításával. A inai szégyenletes állapotot maguk az igazságszolgáltatás emberei érzik leginkább, s ügyeik megvitatására Ycncziába kongresszusra gyűllek egybe. A kormány nagyon megijedi e hír hallatára, s megtagadta előre is beleegyezését a birák és ügyészek esetleges szervezkedéséhez, de a kongresszuson azért az egész ország minden törvényszéke képviseltette magát. A kongresszus egybehivója s az egész országos mozgalom vezetője Biasioli nyugalmazott ügyész, aki már hónapok óta csupán a szervezkedés munkajavai foglalkozott Egész titokban negyvennégy törvényszék bizalmi kiküldöttje találkozott június tizenharmadikán Milánóban s ott megállapított k az alkotandó egyesületnek alapszabály-tervéi. Ez a következő elveken épült föl: megszilárdítani a kartársak közölt való összeköttetést, ápolni a jogi tudományokat különös tekintettel a birói gyakorlatra, emelni a törvényszékek tekintélyét és megvédeni a tagok anyagi és erkölcsi jogait. Egy külön pontja a tervezetnek kimondja, hogy az egyesület programmjából a politika egyszersmind denkorra ki van zárva. Ez a programm azonban igen kevéssé érvényesüli a veueziai kongresszuson. Oll hamar kibújt a szög a zsákból, s elárulta, hogy az egész mozgalom alapja a tűrhetetlenül rossz fizetési viszonyokon épült. Szinte hihetetlenül hangzik, hogy jogvégzeit, kinevezed állami tisztviselőknek, a kik igen fontos szolgálatot végeznek, kilenczszáz frank évi fizetésük van öt-hat évig. Számtalan fölszólaló sürgette a kongresszuson, hogy a birói fizetés minimumát a nagyobb városok tanítói fizetésével tegyék egyenlővé, s legyen legalább ezerötszáz líra. Biasioli elnök így jellemzi az olasz törvénykezés végrehajtóinak helyzetét: (Panaszoljuk fizetésünknek végtelenül csekély voltát, de még ennél is jobban fájlaljuk alacsony erkölcsi tekintélyünket, a melyet az igazságszolgáltatás is okvetetlenül megszenved. Hivatalos helyiségeink ósdiak. piszkosak és rossz karban vannak ; a szolgátok ban szükséges anyagi kiadásokra alig van fedezel, s néha csak terrorizmussal tudjuk a közügyre föltétlenül szükséges költséget kiutalványoztál ni; az igazságszolgáltatás valóságos Hamupipőkéje Itáliának, i Súlyos szavak, s minden betűjük való. Az olasz birói pályára