Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője, 1909-1910 (1. évfolyam, 1-11. szám)

1909 / 2. szám - A birósági jegyzők mozgalma

17 jórészt csak olyan jogászok mennek, a kik mint ügyvédek vagj más jogi pályákon nem boldogulnak A lejív dacosabb, a legegwerúbb pör öt-hat évig is elhúzódik, s a két-három évi vizsgálati fogRa§ nem tartozik a ritkaságok kőié. A rettenetes rossz fizeti * és előléptetési viszonyok mellett a bírákat és ügyészeket tülterlielik munkával. Az olasz birák osztrák kollegáik mintájára akarnak szervezkeilni. a kiknek egyesületi- már évek óta működik a nélkül. hogy a szolgálatol a legcsekélyebb mértékben zavarta volna. Sőt épen az osztrák igaxságügv/miniszterínm számtalanszor elismerte az egyesület tevékenységét Osztrák mintára segflőpénztárt akarnak szervezni. Csakhogv ennél a pontnál a fiatal tagok nézete és érdeke csak nagyon nehezen egyeztethető össze az idősebb és nagvobb rangban levő kartársakéval. A kongresszuson elhatározták egy törvényszéki szaklap megioditását. melynek tudományos föladatán kivül főleg az agitáczió lenne a czélja. Az olasz birák és ügyészek hangoztatták kongresszusukon, hogy ők nem élnek s nem is kívánnak élni semmi modern eszközzel, a mivel a többi társadalmi osztályok helyzetük javítására törekednek, de sanyarú helyzetük javításáért, állásuk erkölcsi tekintélyének az emeléséért az olasz igazságszolgáltatás érdekében végre sorompóba kellett lépniök. A kormány a kongroszus megtartása ellen nem tiltakozhatott, de a birák és ügyészek egyesületét nem akarja megengedni. De a parlament legtekintélyesebb tagjai s az ország közvéleménye az igazságszolgáltatás érdemtelen helyzetben sínylődő katonái mellett van s igy remélhető, hogy a tudós és kiváló reformátor. Orlandó. a ki most az igazságügyminiszteriumot vezeti, talál majd módot rá. hogy Olaszország törvénykezését modern színvonalra emelje. Ennél nagyobb és fontosabb munka alig található most Itáliában, i A német bírák szövetségének első közgyűlése. Ez évi szeptember 13-án tartolta a német birodalom bíráinak szövetsége első közgyűlését ^Kichterlagi Nürnbergben, több mint 300 biró és ügyész részvételével. különös jelentőségre emelte a német birák nagy napját az. hogy a gyűlésen a bajor igazságügyi kormány hivatalosan képviseltette magát. Ezzel a szövetségnek, valamint a bajor birói egyesületnek törekvéseit hivatalosan is elismerték. A megnyitó es üdvözlő beszédek különösen hangsúlyozták a birák és az igazságügyi kormány együUmokddic^nek szukc Egesstgiit a milíl mindegvik oldalon jílen lós eredményeket várnak. A közgyűlés lefolyása méltó volt a bírákhoz és ügyészekhez. A német napisajtó a legnagyobb méltánylással emlékezett meg a viták emelkedett színvonaláról, a hang komolyságáról és előkelőségéről s egyenesen mintaszerűnek ismerték el a tárgyalás lefolyását. Ebből az alkalomból különösen azt ajánlotta a sajtó a szövetség figyelmébe, hogy keressen érintkezést a laikus elemekkel is, igyekezzék azokat a jogszolgáltatás rendszerével megismertetni és fiejleszsze bennük a jogi gondolkodást, a jogérzéket. A közgyűlés napirendjére ezúttal kizáróan büntetőjogi kérdések voltak kitűzve. A szövetség beható vita után a következő határozatokat hozta: 1. A laikus elem bevonása a büntető jogszolgáltatásba a mainál nagyobb mértekben nem kívánatos. A felebbvileli bíráskodásba laikus elemeket egyáltalán ne vonjanak be. i. A nélkül, hogy a részletkérdésekbe bocsátkoznék, a bírák szövetsége helyesli, hogy a bűnvádi perrendtartás tervezete szaporítani akarja a kivételeket a kötelező bűnvádi üldözés alól. 3. A birák szövetsége helyesli, hogy a büntető kamarák ítélkezése ellen felebbvitelnek legyen helye Végül minden kommentár nélkül közöljük dr. Leebnek. a szövetség elnökének más helyen mondott következő szavait: tA bírót évek hosszú sora óta állandóan és rendszeresen támadják, gyanúsítják és lekicsinylik. kötelessége tehát a bírónak, hogy ez ellen vcgre valahára lépjen fel s értesse meg a nyilvánossággal, hogy ha ez tovább is igy tart. tönkre teszik a biró munkakedvet és önérzetéi. A biró magas jogi ismeretekkel és gazdag tapasztalattal rendelkezik. — azért nem lehel felelős, ha a német törvényhozást nem a szakismeret, hanem a politika irányítja. A bíráknak az a meggyőződésük, hogy a politika megrontja az igazságszolgáltatást. s> KÜLÖNFÉLÉK. A Irenetárí osztály indítványa alapján keletkezett bölgjüési határozat kövelkeztében az igazgatóság megkereste a m. kir. központi statisztikai hivatalt a birák rtkalitozán arámfára < a halálozás okaira vonatkozó statisztikai adatok közlése végen. E megkeresésünkre a következő értesítést kaptuk: 9310/909eln. sz. Folyó évi novemVr hó li-én keit megkeresésére értesítem Czímet. Img> az elhalt bírák halálozási lapjait az összes állami tisztviselők lapjaival együtt ilnlgozza fel alulirt hivatal és ig> az elhalt hirák élelkorára vonatkozó statisztikai adatokat nagv sajnálatomra nem bocsáthatóm i zím rendelkezésére. Ezeknek a lapoknak a hét e\en leiali korban elhall — körübelül 114.000 — egyén halálozási lapja közül való utólagos kiszedése pedig igen költséges és fáradságos munka \olna - egy évről nem is bírna értékkel, mert hogv csak valamennyire is tájékozia'ó adatokat nyerjünk, ahhoz legalább is KI évi anyag feldolgozására volca szükség. Itpesl. 1909. évi nov. ho 22-én. Yarijha s. k.. minisleri lanáeso., igazgaló. — Az igazgatóság módot fog keresni, hogv a kivíil adatokat más úton -zerezze mee. Az igazgatóság előterjesztést lelt az igazságügyminiszternek, kérve a lőrvinget és rendeletek tárának azonnal, megjelenése után ingyenes meijkiddvsvt minden biró és ügyéz részére. Ez karunk oly természetes követelése, — hiszen a birónak és ügyésznek minden jogszabályt hatálvhaléple időpontjától kezdve ismernie és alkalmaznia kell. — hogy annak nem teljesítését leheletlennek tarloltuk. Előterjesztésünk elinlézésérő' egyesületünk elnöke mégis a kövelkezó értesítést kapta: Magyar királyi igazsügvminiszler. liHift. Ég. 315 fi. szám. Értesítem Méltóságodat, hogv az Or-zágos Birói és Cgyészi Egvesülelnek az iráni előterjesztett kérelmét, hogy az Országos Törvénytár és a Rendeletek Tára minden egyes birónak és ügyésznek megküldessék. fedezel hiánya miall nem teljesíthetem. Btada:pest, I9iül október hó 3-án. A miniszter helyet!: hnling ... k.. államtitkár. I titkári hivatal i\'., Országházlér 12.. fd. 21.) felkéri az oszlályokal, hogv a tagjaik sorában be- és kilépésekkel beállóit változásokat azonnal közöljék. Kérj továbbá az egvesülel tagjait, hogy az egyesülel hivatalos értesítőjének ponlos szélküldhelése érdi-kében lakásuk czimél a titkári hivatalnál bejelentsék, úgvszinlén azl is, hogy ha a lapak valamelyik szárnál meg nem kaplak. Felkéri végül az oszlálvokal hogy az |!I09 deez. 31-iki állapotot feltüntető törzskönyvi adatokat, különös ligyeemmel a lagok valóságos számára és a befizelell lagsági dijakra, legkésőbben 1910 január 15-ig a központnak megküldeni szíveskedjék. \/ Országos Birói és l gyészl Egyesülel l!t(is. évi zárszámadása. BEVÉTEL KIADÁS Korona Korona 1. Rendes tagdíj I. Irodai szerek 27*2(i I9B8 akiiker l-ig _ 5.333 74 2. Nyomtatványok '2.1)14 88 2. Rendes tagdíj 3. Igazgatósági midijük 947 !>x mosón. I-I„I derz. 31-ig 3,919-89 4. Két titkár tiszteletdíja 1,000-— 3. Alapító tagdíj __ IOf>— 5. Szolg. fizetése 18210 4 Vegyes ti. Vegyes 21-2 1-2 l!»8 olt l-ig; . 1^)61-73 összesen 4,1133-34 l'.msuki. I-1..1 de-z. M-ig 14* 80 Hozzáadva az egyenleg 5.948-78 Összesen 10,56412 Összesen 10,964 12 Bengovib Lajos dr. pénztáros. Sulii Dezsó s. k. fc Grecsák Károly s. t'. egy. elnök. SZÁMVIZSGÁLÓ-BIZOTTSÁG : Tólli József ilr s i. I'elöcz Gyula J ír. Az Országos Birói és Ügyészi Egyesülel 1910. évi költségvetése. BEVÉTEL KIADÁS Korona Korona I. í'énzlármaradvány ; I. Irodaszerek.postadíjak 600 •— iOODuki. l-én 12.181.51 2. Kél titkár tiszteletdíja 2.0<Kr •2. Tagdíj 18,099 - ' 3. Pénztáros tiszteletdíja 1.000 — 3. Tagdíjhátralék 4. Szolba fizetése -2Vo. 1909 oh.t-é* 9,71610 a. LapkőiIsép 3.00(1.— 4. Kamui 5o<i — 6. Vegyél 1,000. Összesen 40.4*»(i(ll 7. Uszlulvknllség 4.52.V — Összesen 12.365-— Egvenlei: BU3HS1 ' Isszesen 40.49(1-61 i Isszesen in 196 6 I BenyooiU Lajos Brtcsák Károly t. k. Lányi Marion dr. egy. duók ellenőr.