Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője, 1909-1910 (1. évfolyam, 1-11. szám)

1909 / 1. szám - Az igazgatóság jelentése az 1908-1909. egyesületi évről

11 Nincs teliál létjogosultsága a budapesti bíróságoknál fönnálló annak az állapotnak, a njeJy >zerint a hivatalos órák az iglalóliivalalokban fi órakor, a többi hivatalokban pcdi>í i órakor végződnek. Semmi sem áll írtjában annak, hogy az ügyviteli szabályok az igtatohivalalokra vonatkozóan is akként modosiltassanak, hogy a hivatalos urak kettőkor végződnek. 1 A budapesti bíróságok órarendje már abból az okból sem szolgálhal követendő például, mert heh telén életrendünk átalakulására csak olyan szabályozás gyakoroltul kedvező hálást, a mely még kivélelképen sem enged tért az elavult rendszer fönntartására. Az összműködés, a rend és a fegyelem szempontjából is káros az, hogy egyik hivatalban 2-ig, a másikban pedig S-ig tartanak a hívalalos órák. A bírósági hivatalos óráknak egyhuzamban való megállapításánál még az útlörés nehézségeitől sem kell tartani, mert számtalan állami és törvényhatósági hivatalban, még a vidéken is a délelőtti időre esnek a hivatalos órák, sőt akárhány iskolában is alkalmazkodnak ehhez az időbeosztáshoz. Abban a tekintetben sincs tehát elháríthatatlan akadály, hogy a szülő, ha 2 óráig kell a hivatalban maradnia, együtt ebédelhessen a gyermekeivel. A bírói ügyviteli szabályoknak a hivatalos órákra vonatkozó intézkedései elavullak és módosításra szorulnak. Történlek ugyan már egyes vidéki bíróságok részéről kiérlelek arra néz»e, hogy a hivatalos órák 2-kor végződjenek, de az igazságügyi minisztérium nem engedte meg, hogy a budapesti bíróságok órarendje a vidéken is alkalmazlassék, nyilván abból az okból, mert a jogkereső közönségre hátrányos volna az, ha egyik vidéki bíróságnál más volna a munkaidőbeosztá.s, mint a másiknál. Egységes szabályozás elől azonban a minisztérium talán nem zárkóznék el, főképen ha az egész bírói kar képviseletében történnék az előterjesztés. A takarékossági szempontoknak egymagukban is döntő súlyuk van és indokolttá teszik a kérdésnek külön tárgyalását. Mindezeknél fogva kérem a tekintetes Igazgatóságot, méltóztassék tekintélyével Odahatni, hogy a bírói ügyviteli szabály akként módosíttassak, hogy a birói rs ügyészi hivatalokban a hivatalos órák kivétel nélkül 8-tól %-ig tartsanak. A nyíregyházi osztály hasonló értelmű indítványt tesz s azonkívül indítványozza, hogy tegyen az egyesület lépéseket a teljes vasárnapi munkaszünet behozatala végett. Ezt javasolja a pécsi osztály is. A trencséni osztály mindkél indítványt ellenzi. Dr. Márkus Dezső főtitkár mindkét indítvány! elfogadásra ajánlja, természetesen azzal a megszorítással, hogy a vasárnapi munkaszünet halaszthatatlan sürgősségű tennivalókra és különösen a büntetőbíróságnál és az ügyészségnél szükséges inspekczióra ne terjedjen ki. Ily érteleinben a közgyűlés mindkét indítványt elfogadja. 3. A pécsi osztály indítványozza, hogy a szegedi kongresszus határozatai alapján készült memorandumban foglalt kívánalmak teljesítését az egyesület sürgesse meg. Dr. Márkus Dezső főtitkár jelenti, hogy mindezek a kívánalmak az igazgatóság gondoskodásának állandó tárgyai s az igazgatóság nem fogja elmulasztani azok szorgalmazásai, mihelyt a kellő időpontot elérkezettnek látja. A közgjűlés a főtitkár jelenlését egyhangúlag tudomásul veszi. 4. A marosvásárhelyi osztály annak kérelmezéséi javasolja, hogy azok a bírák, a kik hivatali tennivalókai, hivatali helyiség hiánya okából magánlakásukon végzik, lakáspénzpótlékot kapjanak. A közgyűlés a javaslatot egyhangúlag elfogadja és az igazgatóságot a kérelem beadására utasítja. 5. A marosvásárhelyi osztály még a következő javaslatot teszi: Mondja ki a közgyűlés, hogy a hivatalos kiküldetések és átköltözködések alkalmával járó illetményeket szabályozó 811,1896. f. m. számú s az ezzel kapcsolatosan az igazságügyi alkalmazottakra már ugyané tárgyban kibocsátott 2I,224I-I89fí. I. nt. számú rendeletek sem a közszolgálat elveinek, sem a ráltozotl életviszonyuknak meg nem felelnek s ennélfogva az egyesület az államkormányt ama rendeleteknek az alábbi alapelvek szerint leendő módosítására felkéri. Indokok : Tagadhatatlan, hogy a lizetésrendezés neve alatt keletkezett legutóbbi törvényhozási intézkedések nagyjában és ideiglenesen orvosolták az állami alkalmazottak sérelmeit, s az ö megélhetésük az állam vagyoni helyzetéhez mérten felemelt javadalmazás állal biztosítva lön. Ez a javadalmazás, vagyis a fizetés és lakbér azonban csupán az alkalmaztatás székhelyén végzett szolgálat ellenértékét képezi s ezenkívül esik a székhelyen kívül, vagyis a hivatalos kiküldetés és álköltözködés közben teljesített szolgálat, a melynek megfelelő díjazásához az alkalmazónak szintén (örvényes igénynyel birnak. (811 1800. P. m. sz. rend. 1. és 40. |-ai.) Azok az okok, a melyek a fizetésrendezést előidézték, t. i. az életszükséglet! czikkek megdrágulása s a fokozott társadalmi igények, szemben főleg a repnesentatióra is hivalott magasabb rangú tisztviselőkkel, ép úgy, sőt tán még nagyobb mértékben szólanak a külszolgálat javadalmazásának emelése melleit is, s mégis az ennek szabályozására vonatkozó rendeletek felett nyomtalanul suhant el több mint egy évtized, a nélkül, hogy azoknak megújítása, a változott viszonyokkal összhangba hozatala iráni intézkedtek volna. I'cdig ama szabályzatok már eredeti rendelkezéseikben is czélszcrűtlenek, homályosak és méltánylalanok voltak, a mint ezt a keletkezésük óla kibocsátóit számos magyarázó, módosító és kiegészítő ministeri rendelet bizonyítja; azoknak reformja a hosszadalmas törvényhozási eljárás elkerülésével egyszerű kormányzati lénynyel letl volna kérésziül vihető s az államkincstárnak csupán csekély részben való megterhelésével járl volna, inert hisz a kérdéses díjazás túlnyomóiig a magáníelek által viseli köllségból lelik ki. A szükséges reformnak abból az alapelvből kell kiindulnia, hogy az alkalmazott külszolgálatáért járó javadalom nem csupán az ő valóságos kiadásainak megtérítését képezi, hanem ellenértéke annak is, hogy a lisztviselő eme szolgálata közben rendszerint úgy lelki, mint lesti erejét (okozott mérvben igénybevevő, akárhányszor egészségét veszélyeztető tevékenységei végez s inkább, mint a székhelyen teljesített működése alatt, köteles az állásában kétségtelenül benne rejló reprtesentatio terheit viselni. A részletekre nézve ezek volnának irányadók: /. A napidíjra nézve. A 811 18!)C. P. m. sz. rendelet 'A -'j. s.-aiban megállapított napidíjak felemelendők, a lizetésrendezés arányához képest egy harmadrészükkel: a bellerületi'n kívül a székhely halárára eső kiküldetésért járó napidíj illi. j.i méltányosabban határozandó meg; a 17. S-ban is kapcsolatosan az igazs. miuisleri rendelet 17 5-abam foglalt napidíj mérséklés. — a mely abból a léves lellételezésból indul ki, hogy a hivatali kerületen belül, továbbá a birtokrendezés kivételével a löbbi ügyszakokban végzett közs/olgálal kevesebb köllséggel és munkával jár. mint a hivatali lerületen kívül, továbbá a birtokrendezés terén teljesíteti közszolgálat, — törlendő ; a 20. §. helyére lépelt 32,138 i'7. I. M. sz. rendeletben foglalt amaz inlézkedés, a mely szerint a kél hónapol meghaladó krküldeies cselén a napidij helyébe ezen alul maraiio pótlék lép, mint méltánytalan s a kiküldetés megszakításával amúgy is megkerülhető rendelkezés, — szintén törlendő. 11. A fuvardíjra nézve. A vasúi és hajó kötelező használatáról szóló 28. í-ba felveendő, hogy a menynyiben azok vonalainak végpontján bérkocsi állomás nincs, az ilyennel rendelkező legutolsó közbeneső állomástól kezdve az. utazás tengelyen folytathaló; a kikü|dőll ugyanis nem tehető ki annak, hogy bárminő kényelmetlen, vagy veszélyes alkalmatossággal utazzék; — a 26. S,-|,an szabályozol! fuvardíjak, csak úgy, mint a napidíjak, megfelelően felemelendök, 'i 27. es 38. g-oktran foglalt mérséklés ugyancsak elejtendő, mert a fuvardíj mérvét az ezekben felhozott körülmények nem befolyásolják; kimondandó, hogy az esetben, ha a visszautazás nem az elindulás napján vagy az azl követő napon, hanem később történik, a fuvardíj a tényleg kétszeresen alkalmazott fuvarhoz képest kétszeresen jár, hogy továbbá, ha a kiküldetés helyén nem kapható megfelelő szállás, a legközelebbi ilyennel rendelkező helyiségig napról-napra jár a megfelelő fuvardíj: - a hátilónak kocsival járhatatlan helyen való használata (21,224 96. 1. M. R. IS. §.), mini a legtöbb eselbön kivihetetlen mód, a szabályozás alól kiveendő, s ily helyekre nézve a gyaloglás szabályozandó, akkenl, hogy e czimen naponkint 8 óra legyen felszámítható s az nemcsak a helyszínéig lelt útra. hanem a helyszínének bejárására is kiterjedjen ; — végül bérkocsidíj járjon a belterületen 2, illetve 1 kilométeren innen esó kiküldetésnél is (33., 34. §§.) s ezenfelül térüljön meg az ilyen kiszállásnál szükségképp felmerülő bérkocsi-várakozási díj is. III. Az átkültözködési költségre nézve. A 41. és 44. i-ban szabályozott fuvarköltségek ne átalányban, hanem a valói ságban felmerült kiadások erejéig illessék az alkalmazottat. IV, Az útiszámlára nézve : különbség teendő, a mini a számlál az államkincstár, avagy magáníelek költségére teljesíteti kiszállásról álliljík ki, s Utóbbinál az ellenőrzési a (elekre kel bízni Dr. Márkus Dezső főtitkár azt javasolja, hogy az indítványt adja ki a közgyűlés tanulmányozás végeit az igazgatóságnak avval az utasítással, hogy legkésőbb a jövő évi közgyűlésen tegyen erre vonatkozóján előterjesztést, esetleg azonban a maga hatáskörében már korábban forduljon e kérdésben az igazságügyi kormányhoz. A közgyűlés a főtitkár indítványa értelmében határoz. 6. A nagyváradi osztály annak kérelmezésé*', javasolja, hogy a birák kivétel nélkül 8 heli, a jegyzők pedig 6 heti szabadságidőt kapjanak. Dr. Márkus Dezső főtitkár jelenti, hogy az igazgatóság e javaslat elfogadását ellenzi, mert összehasonlítva a külföld birai által élvezett szabadságidővel a magyar birákét, ez tetemesen nagyobb; de ezt nem is tekintve, a mai szabadságidő mindenképen teljesen elegendő és méltánytalanság lenne annak növelését kérni. A közgyűlés az indítványt nem fogadja el. 7. A fehértemplomi osztály indítványozza. «Az új polgári perrendtartással egyidejűleg léptettessék életbe a birói és ügyészi szervezet végleges kiépítését czélzó törvény, a melybe olv értelmű rendelkezés vétessék fel, hogy meghatározandó tartamú birói (ügyészi) gyakorlat a hiányzó ügyvédi képesítést pótolja, tehát az ügyvédi gyakorlat folytatására jogosít.* Szenttamási Miklós felszólal a javaslat mellett. A közgyűlés a javaslatot elfogadja. 8. A fehértemplomi osztály további indítványa : «A birói, ügyészi, jegyzői és joggyakornoki állások be nem töltéséből előálló megtakarítás (intercalarei fordíltassék az Országos Birói és Ügyészi Egyesület jóléli intézményeinek fejlesztésére és a nyugdijak emelésére.)) Dr. Márkus Dezső főtitkár a javaslatot ellenzi. Az egyesölel folvtonosan az állások lehetőén azonnali betöltése mellett küzd s a számbajöhető intercalaris jövedelmek jogosságát — az üresedés el nem kerülhető rövid idejében fönmaradl ilyen jövedelmen felül — tagadja, léhát nem férne össze elvi álláspontjával, ha viszont a jogosulatlan időközi megtakarításokat a saját czéljaira igényelné, arról nem is szólva, hogy az államháztartás valamelyik ágában megtakarított összegekről rendelkezni a törvényhozás joga. Szenttamási Miklós a javaslat mellett érvel. A közgyűlés a javaslatol elveti. 9. A szombathelyi osztály utasíttatni kéri az igazgatósásról, hogy a megjelenő új jogi munkák belső értékéről tájékoztassa a tagokai A közgyűlés a javaslatol mellőzi.