Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője, 1909-1910 (1. évfolyam, 1-11. szám)

1909 / 1. szám - Az igazgatóság jelentése az 1908-1909. egyesületi évről

12 10. Dr. Révay őrfdog egy egyesületi könyvtár létesítését indítványozza. Dr. Márkus Dezső főtitkár, az indítványozó szándékának méltánylásával, ezt nem tartja sem kivihetőnek, sem szükségesnek. A közgyűlés a javaslatot mellőzi. 11. Dr. Porges Miksa (Pécs) annak szorgalmazását javasolja, hogv a törvényszéki könyvtárak évi költségvetése emeltessék fel. A közgyűlés a javaslatot elfogadja, Márkus Dezső ama kiegészítő javaslatával, hogy a járásbíróságoknál is szerveztessenek könyvtárak. 12. Dr. Márkus Dezső főtitkár ezek után ismerteti a bírósági jegyzők és joggyakornokok helyzetének javítására vonatkozólag beérkezeti javaslatokat, megjegyezvén, hogy a mai napon még az aradi és sátoraljaújhelyi, osztály részéről is pártoló indítványok érkeztek. A nagyváradi osztály kéri, hogy a meglévő albirói és alügyészi állások az 1910. évi költségvetésben rendszeresítessenek át VIII. fizetési osztályú állásokra. Szerveztessék még 200 üj állás a VIII. fizetési osztályban s ezekre a birói képesítésű jegyzők a rangsor szerint neveztessenek ki, a IX. fizetési osztályba pedig léptessék elő azt a többi jegyzőt, kik az 1908 : VI. t.-cz. értelmében birói képesítési pótlékra jogosultsággal bírnak. A mennyiben ez nem lenne keresztülvihető, úgy a képesítési pótlékkal egybekötött jegyzői állások (300) rendszeresítessenek át albirói és alügyészi állásokra. Ez utóbbi rendelkezést kívánja a kaposvári osztály is. A zilahi osztály javasolja, hogy töröltessék el az albirói s alügyészi állás és helyükbe VIII. fizetési osztályú birói s ügyészi állások rendszeresítessenek. A jegyző azonnal a megüresedő birói állásra nevezendő ki. Az áthelyezések korlátozandók. A jegyző a birói vizsga letételétől számítolt 2 év múlva a IX. fizetési osztályba léptetendő elő, a hol is a rangsor a birói \izsga letétele s a joggyakornoki állásban eltöltött idő tekintetbe vétele mellett a mai rangsor megváltoztatásával újra készítendő. Ehhez csatlakozik a rimaszombati jegyzői kar azzal, hogy a képesítési pótlékkal bíró jegyzők jussanak a IX. fizetési osztályba s ezentúl a IX. fizetési osztály állandó státust képezzen a birói vizsgás jegyzőkre nézve. A díjtalan joggyakornokság töröltessék el, a díj legyen 1600 korona. A brassói osztály szerint az albirói állások eltörlendők, az albirák a VIII. fizetési osztályba neveztessenek ki s ezentúl a jegyzőből mindjárt biró legyen. Azok a jegyzők, kiknek birói vizsgájuk van, jussanak a IX. fizetési osztályba. A kinevezésnél a rangsor mellett a vizsga időpontja s a minősítés is vétessék figyelembe. A dévai jegyzői kar csatlakozik a zilahiak indítványához, kivéve a rangsor javasolt elkészítését. A soproni jegyzői kar a brassói javaslathoz járul azzal, hogy a képesítési pótiékos jegyzők mind a IX. fizetési osztályba lépjenek elő. A trencséniek szerint az albirák és alügyészek állásai megszüntetendők, akként, hogy ezek a VIII. fizetési osztályba lépjenek elő. 471 képesített jegyző lépjen elő a IX. fizetési osztályba. A díjtalan joggyakornokság megszüntetendő, a díj legyen 1600 korona s a joggyakornok 1 évi próbaszolgálat után lépjen a IX. fizetési osztály 2. fokozatába. A budapesti jegyzői kar kívánja az albirói és alügyészi állás megszüntetését, az idősebb jegyzőknek a IX. fizetési osztályba előléptetését s míg ez megvalósul, töltessenek be nyomban az albirói állások, a törvényszéki birói állás megüresedése esetén lépjen nyomban a kinevezett biró helyébe egy albiró, ezébe pedig egy jegyző. Mellőztessék a vidéki jegyzők áthelyezése Budapestre, mert a vidéki rosszabb javadalmazás miatt a budapesti jegyző nem mehet ki vidékre albirónak. ///•. Márkus Dezső' főtitkár a jegyzők kor-, szolgálati és előléptetési \iszonyaira vonatkozó statistikai adatoknak a közgyűléssel megismertetése után, az igazgatóság nevében biztosítja a jegyzői kart. hogy mozgalmukat az igazgatóság a legnagyobb rokonszenvvel kiséri és sok. de nem minden tekintetben jogos és méltányos kívánságaikat a legnyomatékosabban pártolni fogja. Javasolja. hogy utasítsa a közgyűlés az igazgatóságot, hogy tekintettel az ügy rendkívüli sürgősségére, még ebben az esztendőben kérje az igazságügyi kormánytól a jegyzők óhajtásainak méltányos figyelembevételét. Czélszerünek vélné, ha a jegyzők a maguk köréből bizottságot alakítanának, melylyel az igazgatóság a memorandum kidolgozásánál érintkezésbe lephessen. Felkéri azonban a jegyzői kart, hogy midőn kívánságait a sajtó útján a nyilvánosság elé viszi, igyekezzék megtartani azt a hangot, a mely a leendő bírákhoz egyedül méltó s tartózkodjék attól a szenvedélyes harczmodortól. melyre egyesek, elég sajnálatosan, már is elragadtatták magukat. Végül figyelmeztet arra. hogy a jegyzők kívánságainak túlnyomó része csak törvény útján teljesíthető. Csizmadia Géza (Szekszárd) indítványozza, hogy határozza el nyomban a közgyűlés, minő intézkedéseket kívánjon az igazgatóság útján az igazságügyi kormánytól. Dr. Encsy Kálmán (Nagyvárad) utasítandónak kéri az igazgatóságot, hogy a nagyváradi osztály javaslala értelmében szerkessze meg az emlékiratot. Szendrődy Dénes (Kaposvár) csatlakozik Csizmadia Géza javaslalához. Szenttamási Miklós (Fehértemplom) és Bartha Győző (Gyulafehérvár) felszólalásukban a legmelegebben ajánlják az igazgatóság figyelmébe a jegyzői kar óhajait. A közgyűlés nagy többsége az igazgatóság javaslatát fogadja el. 15. Elnök ezekután a közgyűlést befejezettnek nyilvánítja s a jegyzőkönyv hitelesítésére lialázsovirh József és Wet/stein Gyula curiai bírákat kéri fel. Köszöni a megjelenteknek a végzett eredményes munkát, mely számos oly eszmének vetette meg alapját, a melyek hivatva lesznek hatásosan előmozdítani a birák és az ügyészek anyagi érdekeit s megalapozni a birói függetlenséget. Köszöni » kolozsvári osztálynak lelkes és önfeláldozó buzgóságát, melylyel lehetővé tette a mai közgyűlés szép és sikeres lefolyását; köszöni Fekete Gábor ítélőtáblai elnöknek és báró Rudnydnszky Béla törvényszéki elnöknek szives meghívását, melylyel a közgyűlési az igazságügyi . palotában vendégül látták; köszöni Szvacsina Géza polgármesternek a fogadtatás körüli lekötelező előzékenységét; végül köszönetét fejezi ki a ((Jogtudományi Közlönyii és az mErdélyrészi Jogi Közlönyt r •: : kir I:: :;• I- \ mitrt k'.:z_\oh : ülik llkalnrilml az egyesület CZtljJl méltatásának lapjukban különös helyet szentellek, illetőleg a miért az «Erdélyrészi Jogi Közlöny* ez alkalomból külön ünnepi számot adott ki. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps.) K. m. f. Grecsák Károly, s. k. Dr. Ráth-Végh István, s. k. elnök. liikár. Hitelesítjük : lialázsovirh József, s. k. Wetlstein Gyula, s. k. Külföldi birói eyyesülelek. Ez idő szerint külföldön a következő birói egyesületek működnek: Vérei ttigung der Oesterreiehischen Richtev (Wien, 1. Juslizpalast). Bayerischer Riekterverein (München, Mariahilfplulz I7<n. Sachsise.her Riekterverein (Dresden, Reissigerstr. 9). Hessische Richtervereiiúgti ng (Darmsladl). Berliner Richtervereinigitng (Berlin An der Spandauerhrücke ül. A nemet birodalmi birói egyesülelek ebben az esztendőben szövetséget alakítottak, mely sDeutscher Richterbundo czím alall Augsburgban székel s ez év szeptember havában tartotta első kongresszusát Nürnbergben. A nürnbergi cRichtertag» lefolyásáról legközelebb ismertetést fogunk közölni s ugvanakkor ismertetjük a (ranczia és olasz bíráknak mostanában megindult szervezkedni mozgalmait. A tisztelt osztályok íiíjyelmébe. A titkári hivatal kéri azokat az osztályokat, melyek ez ideig az újonnan megalakult tisztikar névsorát a központtal nem közölték, hogy ezt a névsort szíveskedjenek sürgősen megküldeni. Minden értesítést az igazgatóság czimére : V. Országházler 12. sz. a. kérünk. Az egyesület pénztárosa a következő kérelmet intézi az oszlálvpénztáros tagtársakhoz: Alapszabályaink 23. i,-ának rendelkezéséhez képest az oszlálj pénztáros az osztály tagjaitól beszedeti dijakat kél résziéiben legkésőbb minden év márczius és szeptember havának végéig megküldi az egyesület pénztárának. Erre való tekintette) felkérem pénztáros kartársaimai, hogy alapszabályaink hivatkozott rendelkezéseinek sürgősen elegei lenni szíveskedjenek. Az elszámolás egyöntetűsége czéljából a következők lennének szem clőtl lartandók: Megemlítendő, hogy az osztálynak hány tagja volt az év elején és mennyi van most. Név szerint fclsorolandók a megszűnt lagok és azok, a kik a tagsági dijaikkal hátralékban vannak. Megjelölendő az az összeg, a melyet az osztály költségeinek fedezésére tényleg kiadott, és a felesleg, elszámolás kíséretében, az] egyesület pénztárának beküldendő. A székhelyt változtató tag ez évi tagdíját az az osztály szedi be, a melyhez az illető tag az év kezdetén larlozotl (alapszab. ül. §.). A pénz a beküldő osztály megjelölésével a «Budapesl Erzsébetvárosi Banko-hoz (Budape«i, VII., Rákóczi-út 20. sz ) küldendő.