Nemzetközi jog tára, 1934 (10. évfolyam, 1-5. szám)

1934 / 5. szám - Védjegyek és kereskedelmi elnevezések

68 Mark Commilte-e vizsgálata tárgyává tette, és megállapította, hogy a kultúrállam ok jogszolgáltatása főleg épen az iparvédelmi unióhoz csatlakozott államok, úgy a jól ismert kereskedelmi neveknek, mint az ily jelzéseknek oltalmat biztosít, az ILA XXXVII. oxfordi kongresszusa mégis úgy találta, hogy az unió szerződés 8. cikke kiegészítésre szorul. A résztvevő államok londoni konferenciája, amely az unioszerződés szükségessé vált revíziójának kérdéseivel foglalkozott, megállapította „Resolutions et voeux" cím alatt, miszerint ai revízió kérdésével foglalkozó jövő konferencia részére a „non commercial" tehát kereskedelmi elnevezés meghatározása és oltalmának terjedelme nemzetközi szempontból tétessék tanulmányozás tárgyává. Ily előzmények után terjesztette dr. Htmna Katz a budapesti kongresszus elé a kereskedelmi elnevezés meghatározása tekintetében a kongresszustól el is fogadott fentebb már ismertetett határozati javaslatát és azt a másikat, amely felett a budapesti kongresszus nem döntött, amely szerint: „A kereskedelmi elnevezés tekintet nélkül arrai, vájjon be van lajstromozva^, vagy sem, ha egy-egy unio-beli állam illető forgalmi köreiben egy-egy meghatározott üzemi vállalkozás tekintetében jellegzetes, valamennyi szerződő államban a bejegyzett védjegyekkel azonos oltalomban részesüljön akkor is, ha az illető kereskedelmi elnevezés és valamely védjegy között kapcsolat fenn nem áll." A kongresszuson különösen Callmann dr. (Köln) ama .nézetének adott kifejezést, hogy az unioszerződés 8. cikkére vonatkozó és javaslatba hozott megszorító értelmezések azért mutatkoznak feleslegesnek, mert a 8. cikk mindig is ezeknek a javaslatba hozott megszorításoknak értelmében értelmezendő és így ő a cikk változatlan fenntartása mellett nyilatkozott. A kérdés előkészítésére kiküldött magyar albizottság, elvileg az előadó Hanna Katz dr. álláspontjára helyezkedett, de a tőle javasolt szöveget kielégítőnek nem találta, hamem a következő határozati javaslatot terjesztette elő: :,Az unió bármely államában nevezetes kereskedelmi jelentőségre szert tett kereskedelmi elnevezés, avagy annak megszokott rövidítése •harmadik személyek szembenálló jóhiszemüleg szerzett jogai sérelme nélkül — a többi szerződő államban is ugyanazokat a jogokat élvezi, mint a belajstromozott védjegy, tekintet nélkül arra, vájjon a kereskedelmi elnevezést belajstromozták-e vagy sem." A magyar albizottság ez az álláspontja fedte azokat az észrevételeket, melyeket Bing (Ausztria) beható kifejtéseiben, mint Beermann (Hollandia) előterjesztésében is hangsúlyozott úgy, hogy megállapítható, hogy a magyar albizottságelőkészítő munkája eredményes volt ós ha mint határozati javaslat döntés alá bocsátható sem volt tekintettel főleg arra, hogy az előadó javaslatával szemben Callmann dr. az a javaslata is állott, miszerint a párisi unió egyezmény 8. cikke változatlan maradjon. Ezért kellett az ülés elnökének azt a javaslatát elfogadni, miszerint