Nemzetközi jog tára, 1934 (10. évfolyam, 1-5. szám)
1934 / 5. szám - Védjegyek és kereskedelmi elnevezések
/VÉDJEGYEK ÉS KERESKEDELMI ELNEVEZÉSEK Irta: ÜRBACH LAJOS dr., ügyvéd. Szándékosan nem használom ezt a kifejezést, hogy „Kereskedelmi •név, aniint ez törvényeinkbe, utoljára az 1929. évi XVIII. tcikkbe iktatott 1925. nov. 6-i hágai megegyezés 8. cikkében is jelentkezik, mert uz eredeti francia izövegbeü „Le noni commercial'" nem pusztán azt a fogalmat fedi, unt mi „kereskedelmi név alatt értünk, de valamivel töbl>et, amit sikeresebben „Kereskedelmi elnevezéssel" vélek kifejezésre juttathatni. Kereskedelmi név alatt nálunk nem lehet a szó ethymologiája alapján mást érteni, mint -a kereskedő nevét, az unió szerződéi azonban nem pusztán a kereskedő nevét kívánta védeni, — azt is, de nem kizárólag azt — hanem védeni kívánt mindenféle kereskedelmi elnevezést, ha az nem szükségképen magáinak a kereskedőnek neve vagy cége. Ez a megkülönböztetés nyomban érthetővé válik, ha az International Law Associalion XXXVIII. budapesti kongresszusának a „Védjegyekéről tartott ülésén elfogadott határozatából kiindulunk, amely szerint „Trade name"' alatt az ipjros, kereskedő vagy mezőgazda (természetes vagy jogi személy) neve vagy cége avagy vállalati megjelölése értendő, amely alatt hazájának törvényei szerint üzemét folytatja, Aülönösen, amellyel áruit és azok hirdetéseit ellátja. Ez az utóbbi meghatározás az, amely azt a többletet kívánja, amit az „elnevezés'* kifejezéssel óhajtanék kifejezésre juttatni, hogy „Trade name" alatt oly elnevezéseket is érthessünk, amellyel a kereskedő iparos stb. áruit és hirdetését ellátja, ha ez az elnevezés nem szükségszerűen az ö vagy cégének a neve. Az ILA-nak már az 1930. évben Newyorkban tartott kongreszszusa kívánatosnak mondotta Rogers és Briesen uraknak az előadó Hanna Katztól elfogadott javaslatai alapján, hogy a kongresszus foglaljon állást jólismert (Well Known — marque notoirement connue) nevek és jegyek ellen elkövetett visszaélésekkel szemben .<z esetre is, ha ezek nincsenek belajsromozva. Itt i> tehát többről van szó, mint kereskedelmi névről, míglen a „kereskedelmi elnevezés"' alatt a kereskedő, iparos, mezőgazda nevét és oly jelzéseit is érthetjük, amely elnevezések alatt áruit forgalomba hozza. Az ILA Budapesten tartott XXXVIII. kongresszusán a vita is tehát a körül forgott, vájjon az ipari tulajdon védelmére alakult párisi unioszerzödés 8. cikkének a kereskedelmi elnevezésekre vonatkozó határozmánya módosításának és minő módosításnak szüksége forog fenn. A newyorki és oxfordi kongresszus között lefolyt időben a Trade