Nemzetközi jog tára, 1934 (10. évfolyam, 1-5. szám)

1934 / 5. szám - Nemzetközi polgári törvényszék. Választott biróságok különböző államok alattvalóinak jogvitáiban

64 választolt bíráskodást kíván". Ez nemzetközi relációban kétségkívül igaz, bár a választott bíráskodást a kereskedők nemzetközi vonatkozású pereikben nemcsak azért kedvelik, mert gyors (olcsónak nem mindig olcsód, hanem azon okok miatt is, amelyeket fentebb, a nemzetközi polgári törvényszék létesítésének indokolásául felhoztunk. Ezzel meg van mondva az is, hogy a nemzetközi törvényszékek kiszorítanák a választott bíráskodást különböző államok polgárainak peres ügyeiben. Kívánatos az is, hogy a fejlődésnek ez legyen az útja, mert a hivatásos bírák magától értetődően fölöttük állmak a választott bíróiknak, akiknek más a hivatásuk, mint a bíráskodás ó>> az előbbieknek természetesen nagyobb is a felelősségérzetük. Századunkban a technika nagyot fejlődött és a valóbanv nemzetközi •kereskedelem csak a legutóbbi évtizedekben bontakozott <ki. Ugyancsak az utóbbi évtizedekben találkozunk egyre gyakrabban különböző államok kereskedőinek oly szerződéseivé, amelyekben választott bíróság illetékessége köttetik ki. Rendszerint vagy olyam nemzetiségű bíróra bízatik a döntés, aki egyik szerződő félnek sem honfitársa, vagy pedig mindegyik szerződő fél választ egy bírót s a két választott bíró választja a harmadikat. Rendszerint ki is köttetik, hogy ez a harmadik választott bíró ne a .szerződő felek államának polgára legyen. Jógiiig ilyenkor m'gán£zemélyek két közön-éges magán jogi szerződésével van dolgunk: az egyik a kompromisszum, amellyel a szerződő felek magánjogi természetű jogvitájukat választolt bíró«ág döntésére bízzák, a másak nedig a receplum. amellyel 13 választott bíró vállalja vagy a választott bírák vállalják a komoromisszumban megjelölt io<jvita e'döntését. Ezek a választott bíróságok nem ,.nemzetközi" bírc-á^ok, honéra bel-' földi vagv külföldi választott bíróságok. Sok vita folyt afelől, hogy mikor belföldi é: mikor külföldi a választott bíróság. Ehelyütt nem foglalkozhatunk részletesen ezzel a vitával, csak utalunk arra,, ho.<ry volt olyan nézet ^mely szerint a komnromisszum megkötésének helye irányadó. Mások szerint a választott bíró honossága vagy esetié? domiciliuma dönti el a kérdést. Ismét mások azt kívánták szem előtt tartani, boey meJv áll?m törvényei alkalmazandók n választott bíróéi szerződés szerint. A német Reich*? richt egy 1882 november 8-án hozott ítéletével azt az állá.soontol foglalta el, hogy a választott bíróság ítélete akkor tekinthető külföldi ítéletnek, amikor a választott bíró va?y valamely külföldi bíróság helyett ítélkezett; szóval amikor, kompromisszum hiiián, az ügy elbírálására valamely külföldi bíróság volna illetékes. Ezzel szemben gyakorlati szempontokat tart szem előtt az 'a felfouás, amely ,«zerint a vájwztott bíró i'?i döntés kihirdetésének helye dönti el a kérdést. Ez a felfogás, amelyet az 1020 július 14-iki svéd választott bírósági törvény 5. §-a tett macáévá, azzal az előnnyel jár, hogy a választott bírón ak módiában áll ítéletét olyan helyen kihirdetni, nmely helyen 1 perve^tes félnek vagyona van és így az ítélet véíjre-