Nemzetközi jog tára, 1934 (10. évfolyam, 1-5. szám)

1934 / 5. szám - Nemzetközi polgári törvényszék. Választott biróságok különböző államok alattvalóinak jogvitáiban

61 4. végül e törvényszékek elé tartoznának a memzetközi egyezmények alkalmazására vonatkozó jogviták, teltéve, hogy az egyezmény szerint azok nemzetközi bíróság által bírálandók el, az illetéke* nemzetközi bíróság azonban nem jelültetett meg. De La Pradelle tervezete szerint a vegyes törvényszékek áj'undó intézményei bíróságok volnának. Mindegyiknek három tagja lcane: a ket szerzodü állam mindegyike kinevezne egyet, míg a harmadikat közö, megyegyc/.es,el választanak. A vegyes törvényszékek mellett a két kormány egy-egy megbízottja működnék. Az eljárási szabályokat a bírák es 'Kormánymegbízottak közgyűlése állapítaná meg. Ha az egyik alperes a szerződő államok egyike, az megbízottja útján minden indokolás nélkül kivonhatna, magát a vegyes törvényizék Uletékessége alól. MincL-n rnitó esetben az illetékességi kifogást maga a vegyes törvényszék bírálná el s annak e tárgyyan hozott határozatai megfellebbezhetök lennének a két tüggal kiegészített törvényszékhez, amely két tag a két -ierzödő állani választottja volna. Ha a két államnak a jogvita eldöntése szempontjából szem előtt tartandó jogszabályai ellentétek volnának, a két állam nemzetközi magánjogi szabályai döntenék el, hogy melyik állam jogszabálya alkalmazandó. Oly megoldás mellőzendő volna, amely valamely szerződő állam közrendjének alapelveivel ellentétben áll. A vegyes bíróságok ítéletei jogerősek és végrehajthatók volnának. De La Pradelle a budapesti konferencián tartolt kitűnő beszédében, amellyel javaslatának elfogadását ajánlotta, hangsúlyozta, hogy nemcsak azért ajánlja a két-két állam által létesítendő vegyes törvényszékeket az univerzális nemzetközi törvényszék helyett, mert két-két állam manapság könnyebben egyezik meg, mint az államok egész sora, hanem azért is, mert a vegyestörvónyszékek nagyjában a létező vegyes döntőbíróságok mintájára létesülnének, amely bíróságokkal szerzett tapasztalatok elég biztatóak. Érdekes volt, hogy azt is közölte, hogy a francia parlament már el is határozta, hogy francia-belga vegyes törvényszék létesítése céljából tárgyalási kezd Belgiummal. Kétségkívül igaza van De La Pradelle-nak abban, hogy rendszerint könnyebb bilaterális szerződéseket kötni, mint egy multilaterális szerződést. Sajnos, az ily bilaterális szerződések is rendszerint csak oly államok között köthetők meg könnyen, ajnelyek szoros baráti viszonyt tartanak fenn és hasonló a jogrendszerük. Éppen az olyan államok között nem lesz könnyű vegyes törvényszéket létesíteni, melyek között arra leginkább szük.-ég volna. Egyébként a De La Pradelle-féle tervezet azon pontja azonban, amely szerint az államok miint alperesek, bármikor minden indokolás nélkül kivonhatják magukat a vegyes törvényszék illetékessége alól, illuzóriussá tenné az intézményt. Talán helyes volna, ha abban az esetl>on, amikor oly ügyben perük az államot, amely mögött nyilván politikai célok rejlenek, vagy amelynek tárgyalása az