Nemzetközi jog tára, 1934 (10. évfolyam, 1-5. szám)

1934 / 5. szám - Nemzetközi polgári törvényszék. Választott biróságok különböző államok alattvalóinak jogvitáiban

62 állam méltóságával nem egyeztethető össze, joga lenne az államnak, kifogást emelni: ez a kifogás azonban indokolandó volna, és a törvényszék által volna elbírálandó, vájjon a kifogás helytálló-e. A De La Pradelle javaslatát követő hozzászólások következőképpen csoportosíthatók: 1. I)r. Vadász Imre budapesti ügyvéd a nemzetközi polgári törvényszék létesítését ellenezte, éspedig főkép .azzal az indokolással, hogy az ily terv felmerülése az állami bíróságokkal szemben való indokolatlan bizalmatlanság jele. L'zzel .szemben legyen szabad arra utalni, hogy a kérdés elbírálásánál nem szabad a magyar vagy pl. az angol bíróságokból kiindulnunk. Elképzelhető, hogy az a francia újságíró, 'Akit a német hatóságok alapos ok nélkül letartóztatnak és aki emiatt kártérítési pert akar indítani a német állam ellen, nem szívesen perli a német államot a német bíróság előtt. Ez a bizalmatlanság lehet teljesen alaptalan, de megvan. Az is feltehető, hogy ha angol bankárok kölcsöm nyújtanak az albán .nemzeti banknak s a kölcsönügylet körül jogvita támad, a bankárok nem szívesen perlik az albán nemzeti bankot az albán bíróság előtt. Ez az álláspont is lehet indokolatlan, de azért nagyon is elképzelhető. Feltehető, hogy az orosz szovjethatóságok mentalitása ;s •különbözik a myugati államok kapitalistáinak mentalitásától, é? ezt az ellenlétet is jól áthidalná a vegyes törvényszék, amelynek orosz és külföldi tagja és a felekkel nem azonos nemzetiségű elnöke volna. Nem akarjuk az eléggé fájdalmas mostani példák felsorolását folytatni, de utalunk arra, hogy a háború előtt sem volt jobb a helyzet. Elég e tekintetben a nem-keresztény országokban (pays bors chrétienté) fennállott ú. n. kapitulációkat megemlíteni, amelyek a keresztény államok konzulainak olyan perekben, amelyek saját államuk vagy államaik polgárai között az illető nem-keresztény államban folytak, bíráskodási jogot biztosítottak; de egyúttal oly perekben, 'amelyek saját államuk polgái i és bennszülött között folytak, szimtén messzemenő jogokat biztosítottak a konzuloknak. Tudjuk, hogy nagyjában ez volt a helyzet Törökországban, Kínában és Perzsiában. 1846 óta Törökországban az európaiak és benszülöttek között kereskedelmi és tengerészeti ügyekben a bíráskodást vegyes bíróságok gyakorolták. Egyiptomban 1876-tól kezdve működtek ily vegyes törvényszékek. (Mi.nden tanács öt bíróból állt: három külföldiből és két bennszülöttből, a fellebbezési bíróság tíz külföldiből és hal egyiptomiból.) A most tervezett vegyes törvényszékek egészen má-- természetűek lennének: paritásosak és kölcsönösek. Az kétségtelen, hogy ezek a vegyes törvényszékek sem jelenthetik a fejlődés betetőzését. .2. Voltak, akik azt az álláspontot foglalták el (Manassero római egyetemi tanár), hogy lelőbb nemzetközi magánjogi törvénykönyvet kellene létesíteni, meg kellene állapítani az alkalmazandó jogszabályokat és csak azután volna a nemzetközi törvényszék vagy volnának vegyes törvényszékek létesítendők.