Nemzetközi jog tára, 1934 (10. évfolyam, 1-5. szám)

1934 / 5. szám - Nemzetközi polgári törvényszék. Választott biróságok különböző államok alattvalóinak jogvitáiban

60 E sorok írója az International Lavv Association 1024. évi slock* holmi konferenciáján indítványt tett ily ájlandó nemzetközi polgári törvényszék létesítésére. Ez elé a bíróság elé természetesen csak magánjogi jogviták tartoznának. Nem terjedne ki ennek a bíróságnak hatás" köre a személyes státusra vonatkozó ügyekre, valamint oly perekre, amelyeket az egyezményes államok valamelyikének törvényei külön bíróság elé utalnak. 10.000 angol fontnál kisebb substratnmú ügyek szintén nem tartoznának ez elé a bíróság elé. Az alkalmazandó jog tekintetében — amennyiben nemzetközi kereskedelmi jogszokások nem állnak renedlkezésre — a nemzetközi magánjog elvei volnának irányadók mindaddig, jmíg annak szabályai nem foglaltatnak nemzetközi egyezménybe. Mindenesetre azonban valamely állam törvénye csak az esetben volna alkalmazható, ha nem ütközik valamely létező nemzetközi jogi szabályba és a nemzetközi rendet nem veszélyezteli. Ez a törvényszék a létező hágai Állandó Nemzetközi Bíróság mellett azzul kapcsolatosan működnék, ami által tetemes költségmegtakarítás volna elérhető. Szervezete, eljárási szabályai lehetőség szerint ehhez a már létező intézményhez idomulnának. A vonatkozó nemzetközi egyezmény a Népszövet-ég keretében jönne létre. A stockholmi konferencián a I. L. A. jelenlegi főtitkára, Wydha.m A. Bevves és azóta elhunyt főtitkára, Dr. Bellot, valamint az ugyancsak elhalt, ismert inémet jogász, Dr. Edvvin Katz, pártolták a javaslatot, amely Sir John Fischer Williams indítványára, újszerűségére való tekintettel, bizottsághoz utasíttatott, tanulmányozás végett. A bizottság tíz évig „tanulmányozta" a javaslatot, egyebet azonban inem tett. Most a nemzetközi jog egyik legkiválóbb művelője, A. de Geouffre de La Pradelle tért vissza a dologra. De La Pradelle tagja volt a hágai Állandó Nemzetközi Bíróság előkészítésére a Népszövetség által kiküldött jogá.5-/bizotlságnak és ebben a minőségben már annakidején azt javasolta, hogy a magánosoknak is engedtessék meg, hogy államok elleni igényeiket a hágai Állandó Nemzetközi Bíróság előtt érvényesíthessék. Bár a holland Loder támogatta a javaslatot, az amerikai Elihu Rool az angol Lord Phillimore ellenzése következtében nem fogadtatott el. De La Pradelle úgylátszik okult a tapasztalatokon és most már igen óvatos álláspontot foglalt el. Előterjesztésének levezetésében e sorok írójának stockholmi javaslatát helyesnek, de egész terjedelméén eziidösz:rint keresztiilvihetetlennek mondj i és ezért univerzális helyett regionális megoldást ajánl. Két-két állam létesíUen vegyes törvényszéket oly ,.magán- vagy kereskedelmi jogi" jogviták számára, melyek 1. a két szerződő állam, 2. az egyik szerződő állam és a másik állam alattvalója, 3. a két szerződő állam alattvalója között, feltéve, hogy az egyiknek domiciliuma az egyik államban, a másiknak pedig a másik államban van,