Nemzetközi jog tára, 1934 (10. évfolyam, 1-5. szám)
1934 / 5. szám - Nemzetközi polgári törvényszék. Választott biróságok különböző államok alattvalóinak jogvitáiban
nek peres felek. A békeszerződések ezek elé a nemzetközi fórumok elé utalják nemcsak valamely állam é> valamely más állam alattvalója kőzött, hanem bizonyos esetekben a volt ellenséges államok alattvalóinak egymásközötl támadt vitás ügyeit is. Ezekhez a Vegyes Döntőbíróságokhoz azonban c^ak a békeszerződősekben meghatározott ügyekben lehetett fordulni. Ha tehát ma magánosnak állammal támad nem a békeszerződésből eredő jogvitája, az illető ÉUlam bíróságához, vagy illetékei közigazgatási hatóságához kell fordulnia, vagy pedig saját kormányát kell kérnie, hogy perelje nevében az illető államot a hágai Állandó Nemzetközi Törvényszék előtt, feltéve, hogy az illető állam ezen törvényszék illetékességének alávetette vagy aláveti magát. A kormá,nyok ia magánosok igényét nem szíve>en és csak akkor érvényesítik, ha a perindításhoz nagy érdek fűződik. Diplomáciai, sőt belpolitikai okok is közrejátszhatnak, amikor valamely állam nem vállalja polgárai igényének Hágában való érvényesítését. Hi. ott tartanánk, hogy legalább a kötelmi jog szabályai egységesek volnának az egész világon, ha minden országban magas színvonalú, nemzeti tekintetben is elfogulatlan bírák működnének s azok ítéletei minden országban végrehajthatók volnának, nem volna szükség nemzetközi törvényszékre, amely államok és magánszemélyek, illetve különböző államok polgárainak jogvitáit eldöntse. Ez esetben legfeljebb nemzetközi fellebbezési bíróság létesítése vo'n i indokolt bizonyos nagv horderejű nemzetközi jogviták eldöntésére. Sajnos, a jogszabályok Bábelében élünk és bizony nemcsak az ügyletkötö felek nem ismerik a velük szerződő külföldi hazájának jogát, hanem a bíráktól sem kívánhatjuk meg, hogy az összes kulturállamoknak akár csak forgalmi jogszabályait is és a nemzetközi kereskedelmi szokásait ismerjék. Bizony, azt sem lehet állítani, hogy nemzeti elfogultság soha. sehol nehi érvényesül, különösen, ha az az állam az alperes, amelynek bírósága előtt a külföldi kénytelen perelni. A legna* gyobb baj uz, hogy bizalmatlanság uralkodik ott is, ahol az indokolatlan. A külföld; ítéletek végrehajtásának nehézségei és a cautio judicatum solvi — amely relációban követelhető — még súlyosabbá teszik a helyzetet és bénítóan hatnak a forgalomra. Kétségtelen, hogy nemzetközi polgári törvényszéknek nemzetközi egyezmény által való létesítése lelkesedéssel fogadtatnék az összes államok kereskedői körei által. Az is valószínű, hogy ha ily törvényszék hivatásos bírái állandóan inemzetközi kereskedelmi ügyekkel foglalkoznának, nagv gyakorlatra tennének szert és állandó bírói gyakorlat ke letke-zinék nemzetközi vonatkozású ügyekben, amely hatással lenne az egyes államok jogfejlődésére is és előmozdítaná a jogegys/égesitési törekvéseket. Ennek a nem külföldi, hanem mintegy kö/ös bíróságnak ítéletei kötendő egyezmény alapján végrehajtandók volnának w'.imenynyi egyezményes államban.