Nemzetközi jog tára, 1934 (10. évfolyam, 1-5. szám)

1934 / 5. szám - Nemzetközi polgári törvényszék. Választott biróságok különböző államok alattvalóinak jogvitáiban

nek peres felek. A békeszerződések ezek elé a nemzetközi fórumok elé utalják nemcsak valamely állam é> valamely más állam alattvalója kő­zött, hanem bizonyos esetekben a volt ellenséges államok alattvalóinak egymásközötl támadt vitás ügyeit is. Ezekhez a Vegyes Döntőbírósá­gokhoz azonban c^ak a békeszerződősekben meghatározott ügyekben lehetett fordulni. Ha tehát ma magánosnak állammal támad nem a béke­szerződésből eredő jogvitája, az illető ÉUlam bíróságához, vagy illetékei közigazgatási hatóságához kell fordulnia, vagy pedig saját kormányát kell kérnie, hogy perelje nevében az illető álla­mot a hágai Állandó Nemzetközi Törvényszék előtt, feltéve, hogy az illető állam ezen törvényszék illetékességének alávetette vagy aláveti magát. A kormá,nyok ia magánosok igényét nem szíve>en és csak akkor érvényesítik, ha a perindításhoz nagy érdek fűződik. Diplomáciai, sőt belpolitikai okok is közrejátszhatnak, amikor valamely állam nem vál­lalja polgárai igényének Hágában való érvényesítését. Hi. ott tartanánk, hogy legalább a kötelmi jog szabályai egysége­sek volnának az egész világon, ha minden országban magas színvonalú, nemzeti tekintetben is elfogulatlan bírák működnének s azok ítéletei minden országban végrehajthatók volnának, nem volna szükség nemzet­közi törvényszékre, amely államok és magánszemélyek, illetve külön­böző államok polgárainak jogvitáit eldöntse. Ez esetben legfeljebb nem­zetközi fellebbezési bíróság létesítése vo'n i indokolt bizonyos nagv horderejű nemzetközi jogviták eldöntésére. Sajnos, a jogszabályok Bábelében élünk és bizony nemcsak az ügyletkötö felek nem ismerik a velük szerződő külföldi hazájának jogát, hanem a bíráktól sem kívánhatjuk meg, hogy az összes kulturállamok­nak akár csak forgalmi jogszabályait is és a nemzetközi kereskedelmi szokásait ismerjék. Bizony, azt sem lehet állítani, hogy nemzeti el­fogultság soha. sehol nehi érvényesül, különösen, ha az az állam az al­peres, amelynek bírósága előtt a külföldi kénytelen perelni. A legna* gyobb baj uz, hogy bizalmatlanság uralkodik ott is, ahol az indokolat­lan. A külföld; ítéletek végrehajtásának nehézségei és a cautio judica­tum solvi — amely relációban követelhető — még súlyosabbá teszik a helyzetet és bénítóan hatnak a forgalomra. Kétségtelen, hogy nemzetközi polgári törvényszéknek nemzetközi egyezmény által való létesítése lelkesedéssel fogadtatnék az összes álla­mok kereskedői körei által. Az is valószínű, hogy ha ily törvényszék hivatásos bírái állandóan inemzetközi kereskedelmi ügyekkel foglalkoz­nának, nagv gyakorlatra tennének szert és állandó bírói gyakorlat ke letke-zinék nemzetközi vonatkozású ügyekben, amely hatással lenne az egyes államok jogfejlődésére is és előmozdítaná a jogegys/égesitési tö­rekvéseket. Ennek a nem külföldi, hanem mintegy kö/ös bíróságnak ítéletei kötendő egyezmény alapján végrehajtandók volnának w'.imeny­nyi egyezményes államban.

Next

/
Thumbnails
Contents