Nemzetközi jog tára, 1934 (10. évfolyam, 1-5. szám)

1934 / 5. szám - Nemzetközi polgári törvényszék. Választott biróságok különböző államok alattvalóinak jogvitáiban

58 J I. NEMZETKÖZI POLGÁRI TÖRVÉNYSZÉK II. VÁLASZTOTT BÍRÓSÁGOK KÜLÖNBÖZŐ ÁLLAMOK ALATTVALÓINAK JOGVITÁIBAN Irta: AlER PÁL, ügyvéd. I. Az 1899. évi hágai egyezmény („nemzetközi viszályok békés elintézésére'- i 15. §-a. valamint az 1907. évi hágai egyezmény 37. §-a szerint a memzetközi döntőbíráskodás körébe csakis államok között támadt jogviták tartozn >k, oly jogviták tehát nem, amelyek állam- és magánszemély, vagy két oly magánszemély között keletkeztek, akik különböző ájlamck alattvalói. Az egyébként megfelelt a nemzetközi jog korábbi álláspontjának. A Nemzetek Szövetsége Egyességokinány-ínak 14. §-a értelmében létesített hágai Állandó Nemzetközi Bíróság (,,Permanent Conrt of International Justice") szintén csak államok bíróságának tekinthető. Az a jogtudósokból á,llott bizottság, amely a hágai állandó törvényszék létesítését előkészítette,, következőképpen foglalta össze álláspontját: ..A Nemzetek Szövetsége Egyezségokmányának 14. §-ában tervezett bíróság illetékes lesz minden oly nemzetközi viszály tárgyalására és eldöntésére, amelyet a felek eléje terjesztenek. A bizottvág véleménye szrint a Felek mogánszemélyek nem lehetnek. Az a válasz, amely 1899-ben és 1907-ben adatott, (hágai konfeernciák) nyilván nemcsak a nemzetközi választott bíróságokra vonatkozik, hanem az ájlandó döntőbíróságokra is. ami világosan kifejezésre jut az öt h^alom éltal készített tervezet következő szavaiban: a bíróság c ak <z á'hunok közötti vitákról fog tudomást venni. Azonban a záradék a következőket is tartalmazza (20. cikk. 2. ponti: mindazonáltal az állam oly követelést is érvényesíthet a bíróság előtt, amelyet valamely polgára érdekében támaszt valamely más állam ellen. így, noha a jelenlegi szöveg nem is említi ezt kifejezetten, ebből nem szabad azt a következtetést levonni, hogv a 'nemztközi jog nem jogosítja fel az államot arra. hotív magánszemélyekre való tekintettel pert indítson a bíróság elött;í. \ magánszemély azonban ez előtt a bíróság előtt sohasem lehet „dominus mis". Ezzel ellentéte- felfogás jutott kifejezé-re az 1907.. évi zsákmánybírósági egyezményben, amelynek 4. §-a szerint (2. és 3. ponti a nemzeti zsákmánybíróság ítélete ellen ?z ellenséges állam oly alattvalója — teh'it magánszemély! -— akinek tulajdonára az ítélet vonatkozott, a nemzetközi zsákmányhírósághoz feli bbezéssol élhetett. A nemzetközi zsákmánybíróság azonban nem vált élő intézménnyé. A Vegyes Döntőhíróságok létesítésével az álbmok szintén túltették magukat azon a korábbi felfogjon, hogy nemzetközi bíróságok előtt csak államok lehet-