Nemzetközi jog tára, 1934 (10. évfolyam, 1-5. szám)

1934 / 4. szám - Külföldi honosok magyarországi hagyatékára alkalmazandó anyagi öröklési jog

42 jogát tartoznak alkalmazni, hacsak egyike a fent már említett kivételeknek nem forog fenn. A m. kir. Kúriának ezen legújabb álláspontját de lege lata nem is lehet kifogásolni, mert ezen álláspont felel meg az összes eddigi más államokkal kötött és fent már felsorolt nemzetközi szerződések intézkedéseinek, melyek kétség kivül bizonyítják, hogy mi a magyar törvényhozás felfogása a nemzetközi öröklési jog alapvető kérdéseiben9). A Kúria legújabb álláspontjának megfelelően válaszolt a m. kir. igazságügyminiszterium a lichtenbergi Amtsgericht 1933. évi június hó 6-án ad 10463/1933. sz. alatt kelt azon megkeresésére, hogy törvényes öröklés esetében nemzetközi magánjogi viszonylatban mely jogrendszer jogszabályait kell alkalmazni. A m. kir. külügyminiszterhez 1934. évi január hó 31-én 85869/1933—7. sz. alatt intézett válaszirat következőleg szól: „Nincs olyan irott tételes magyar jogszabály, amely megállapítaná, hogy törvényes öröklés esetében nemzetközi magánjogi viszonylatban mely jogrendszer jogszabályait kell alkalmazni. Az újabb keletű birói határozatok azt az elvet juttatják kifejezésre, hogy ingó hagj^atékra az örökhagyó hazai joga irányadó, ellenben ingatlan hagyatékra az ingatlan fekvésének helyén hatályban levő jogot kell alkalmazni. így legutóbb a kir. Kúria 1932. évi február hó 18-án P. I. 7730/33—1929. szám alatt hozott végitéletében határozottan kimondotta, hogy az ingatlanra vonatkozó öröklési igények elbírálásánál tekintet nélkül az örökhagyó honosságára, annak az államnak törvényei irányadók, amelynek területén az ingatlan fekszik. Erre a határozatra hivatkozik a kir. Kúria 1933. évi június hó 17. napján kelt 57. számú polgári jogegységi döntvényének indokolása is, amely döntvény a hitbizományi vagyonnak a trianoni szerződés területi rendelkezései következményeképen más állam fennhatósága alá került részére vagy a helyébe lépő értékre nézve a magyar hitbizományi jog szabályait alkalmazhatatlanoknak mondta ki." III. Hátra van még két kérdés elintézése: mely jog szerint bírálandó el az örökös öröklési képessége és felelőssége a hagyaték adósságaiért? ad 1. E tekintetben a nemzetközi magánjogi írók véleményei eltérőek. Vannak írók, kik azon nézeten vannak, hogy e kérdésben is a hagyatékra egyéb tekintetben mérvadó jogot kell alkalmazni. Mások azt a nézetet vallják, hogy e kérdésben az örökhagyó személyes joga (statútum personale) mérvadó és a harmadik nézet szerint az öröklési képesség, mivel a személyállapottal (status personae) szorosan összefügg, az örökösnek az örökhagyó elhalálozásának idejében fennálló 9) Ezen álláspontnak természetes következménye a külföldi reaktio, v. ö. p. o. a német polgári törvénykönyv életbeléptetési törvény (Einführungsgesetz) 25. §-ának 2. mondatát és Feremczy p. 254.