Nemzetközi jog tára, 1934 (10. évfolyam, 1-5. szám)

1934 / 4. szám - Külföldi honosok magyarországi hagyatékára alkalmazandó anyagi öröklési jog

34 jet d'une convention sur les conflits de lois en matiére de succession ef de testaments) ugyanezen állásponthoz csatlakozott. A tervezet 1. cikke így szól: „Les successions, en ce qui concerne la désignation des successihles, l'ordre dans lequel ils sont appelés, les parts qui leur sont attribuées, les rapports, la quotité disponible et la réserve, sont soumises á la loi nationale du défunt, quels que soient la nature des ibieris et le pays oú ils se trouvent. La mérne régle s'applique á la validité intrinséque et aux effets. des dispositions testamentaires." Még azon országokban is, melyekben nemzetközi vonatkozású hagyatékok esetében még mindig a bifurkációs rendszer áll fenn, mint p. o. Ausztriában és Franciaországban, a jogtudósok már régóta azon álláspontra helyezkedtek, hogy a nemzetközi vonatkozású hagyatékokra alkalmazandó jog nem függhet a hagyatéki javak ingó' vagy ingatlan voltától, tehát véletlen körülményektől, hogy ezen megkülönböztetésnek nincs létjogosultsága. Ausztriában Unger, az osztrák jogtudomány nagymestere, már 1856-ban megjelent korszakalkotó, többször idézett Systemjében (I. k. p. 201.) nyomatékosan hangoztatja: „dass diese Unterscheidung in dieser Allgemeinheit innerlich ungerechtfertigt und unhaltbar sei, dass sie in praktischer Beziehung mit Rücksicht auf die nunmehr notwendige Verteilung der Erbschaftsschulden zu den grössten Verwicklungen führe, ja dass sie mit der Auffassung des österreichischen Rechtes selbst, welches in der Erbfolge eine Universalsukzession sieht, im Widerspruche stehe." Hasonló értelemben nyilatkozik Krainz (1. c. I. k. p. 93.): „Die Folge dieser Behandlung ist die nicht wegzuleugnende Unzukömmlichkeit, dass, wenn der Erblasser in verschiedenen Staaten unbewegliche Güter hinterlassen hat, für jeden Staat eine andere Erbfolge eintreten kann, und dass die Ansprüche der Erbschaftsgláubiger und Vermáchtnisnehmer gegen die verschiedenen Érben, oít unlösliche Kollisionen erzeugen." Ugyanezen véleményen van Walker is (Internationales Privatrecht, 4. kiad. Wien 1926., p. 813.): „Die Unterseheidung nach der Beschaffenheit des Vermögens führt in der Rechtsübung oft zu bedenklicben Verwicklungen. Bei der Verschiedenheit der Grundsátze der verschiedenen Rechtsordnungen über die gesetzliche Erbfolge, die Enterbung, über die Gültigkeit der letztwilligen Erklárungen ist es möglich, dass im Widerspruch mit dem Begriff des Erbrechts die Frage, wer Érbe ist, verschieden beantwortet wird. Aus der Verschiedenheit der Lösung der Haftungsfrage und der Regelung des Noterbenrechts entspringt eine Quelle fást unlösbarer Schwierigkeiten." Ugyanígy nyilatkoznak a francia jogtudósok a code civil bifurkációs rendszere ellen.3) Már a harmadik há3) Code civil >art. 3. alin. 2.: „Les immeubles, mémb ceux possédés par des étrangers, sont régis par la loi francaise". Ezen szabály nemcsak ingatlanokra, mint egyedekre, hanem mint egy umiversitas juris alkatrészéire iö vonatkozik. Hasonlóan, amint látni fogjuk, az osztrák polgári törvénykönyv (300. §.).