Nemzetközi jog tára, 1934 (10. évfolyam, 1-5. szám)

1934 / 2. szám - A magyar-jugoszláv vegyes döntő biróság itélete. P. Gyula és feleségének az agrár alap eleni 233. számu perében. Folytatás

NEMZETKÖZI JOG TÁRA A HÁGAI NEMZETKÖZI JOGI AKADÉMIA VOLT MAGYAR HALLGATÓI EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA Szerkeszti: Dr. GEŐCZE BERTALAN egyet. m. tanár, ügyvéd Felelős kiadó: BARANYAY LAJOS vezérigazgató Megjelenik havonként, július és augusztus hó kivételével. Szerkesztőség: Budapest, V. ker., Báthory-u.3. IV.21. — Tel.: Aut.26-2-27. 2. szám. Budapest, 1934. február hó. IX. kötet. A MAGYAR-JUGOSZLÁV VEGYES DÖNTŐ BÍRÓSÁG ÍTÉLETE P. GYULA ÉS FELESÉGÉNEK AZ AGRÁR ALAP ELENI 233. SZÁMÚ PERÉBEN. Megbeszéli: Geőcze Bertalan dr. (Folytatás.) A Magyar Kormánymegbízott állásfoglalásával szemben a Jugoszláv Kormánymegbízott a felperesek álláspontja mellett szólalt fel és kérte laz elévülési kifogás elvetését. A Jugoszláv Kormánynak természetesen érdekében állott, hogy ezek az igények az A-kasszával szemben ismertessenek el, mert az a veszély fenyegette, hogy abban az esetben, ha az A-kasszával szemben elévültnek mondják ki a keresetet, a Vegyes Döntő Bíróság a Jugoszláv Állam terhére állapít meg bizonyos kártérítést legalább is ia helyi kártalanítás erejéig. A Jugoszláv Kormány álláspontja szerint a Párisi II. Egyezmény XIII. cikke csak a végleges agrártörvény kihirdetése előtti perekre vonatkozik, vagyis azokra, amelyeket 1931. június 26-áig indítottak. Ez időpont után a bíróság köteles ,a II. Egyezmény XVI. cikkét alkalmazni, valamint ia Magyar és Jugoszláv kormányok között létrejött megállapodást, amely szerint a hat hónapi elévülési határidő attól a naptól számít, amelyen a földbirtokos az agrártörvény 113. §-a alapján kibocsátott határozatot kézhez kapta. Felperesek keresetüket az Agrártörvény kihirdetése után adták be, a kisajátítás pedig 1932. június 25-én történt, tehát a II. Egyezmény XVI. §-a alkalmazandó és így a kereset nem késett el. A Jugoszláv Állani álláspontja szerint nincsenek régi és új kisajátítások, mint ahogy az Agrár Alap és a Magyar Kormány megbízott állítja, hanem kizárólag egy kisajátítás és pedig az Agrártörvény 11. §-a alapján. A földek kisajátítása ugyanis kizárólag az Agrártörvény által történt, azok az intézkedések tehát, amelyek a földbirtokos tulajdonát az Agrártörvény kihirdetése előtti időben korlátozták, nem tekinthetők kisajátításnak, hanem csak korlátozásnak. A végleges kisajátítás, amelytől az elévülési idő számítandó, kizárólag az Agrártörvény alapján történt. A Jugoszláv Kormánymegbízott rámutat arra, hogy teljesen téves •\ II. Egyezmény olyan értelmezése, mely szerint a károsult földbir-