Nemzetközi jog tára, 1933 (8. évfolyam, 1-5. szám)

1933 / 4. szám - Általános békerevizió vagy a trianoni szerződés külön reviziója

27 Gyakran hallottam, főként magyarbarát francia nemzetközi jogi professzoroktól és politikusoktól ezt a nézetet kifejezésre juttatni, annak a megjegyzésnek kíséretében, hogy a trianoni szerződés revíziója sokkal könnyebben volna keresztülvihető s ők sokkal inkább foglalhatnának állást a mi ügyünk mellett, ha lehetne találni olyan jogi megoldást, amely módot adna a Magyarországgal kötött békeszerződés elszigetelt revíziójára, A revizionista Ruyssen így kiált fel egyik könyvében: ,,on dóit éviter á tout prix que soient jetés sur le tapis dans leur ensemble les traités de paix: Seule une nouvelle guerre pourrait dófaire l'oeuvre diplomatique de 1919". Olaszország szivesen támogatja a magyar revíziós törekvéseket, de hallani sem akar olyan általános revízióról, amely az osztrák Anschluss-t és főleg a déltiroli kérdést felszínre hozná. Lengyelország várhatólag szintén barátságosabban, vagy legalább is nem ellenségesen fogadna olyan elméletet, melynek segítségével a trianoni szerződés elszigetelt revíziója megoldható volna a Versailles-i szerződés alappilléreinek megbolygatása nélkül. Az öncélú magyar külpolitika szempontjából különösen azért volna fontos, ha mi kizárólag a trianoni békeszerződés revíziójáról és nem általában a békeszerződések revíziójáról beszélnénk, mert német publicisták és politikusok igen szivesen hangoztatják, hogy a Versailles-i szerződés revíziója egymagáhan is alkalmas Európa békéjének biztosítására s ha ez megtörténik, a többi páriskörnyéki békeszerződés által létesített status quo-hoz nem szükséges hozzányúlni. Minden esetre tényként állapítható meg az, hogy a németek kizárólag a Versailles-i hékeszerződés és nem általában a páriskörnyéki békeszerződések revíziójáért szoktak síkra szállni s a világháború utáni német közvélemény, tudományos körök és diplomácia a trianoni Magyarország sorsa iránt gyakran meglepő érdektelenséggel és részvétlenséggel viselkedik. Ilyen körülmények között, magyar nemzeti szemszögből elsősorban az látszik kívánatosnak és célszerűnek, hogy mi a trianoni szerződés revízióját indokoló különleges és csak e vonatkozásban releváns körülményekre hívjuk fel a nyugati államok közvéleményének figyelmét. A békeszerződések revíziójának általános problémáit és lehetőségeit úgyis részletesen kidolgozták már a külföldi szakirodalomban, tehát nekünk elsősorhan nem ezekkel, hanem a speciális magyar vonatkozású kérdésekkel kellene foglalkoznunk. Politikai szempontból lehetséges vagy talán valószínűbbnek is látszik, hogy a német nagyhatalom előbb érheti el a Versailles-i szerződés több lényeges rendelkezésének módosítását — pl. a gyarmatok kérdésében — mint Magyarország a trianoni szerződés által megállapított határok megváltoztatását. Tekintettel azonban arra, hogy a nemzetközi politika alakulása teljesen ki-