Nemzetközi jog tára, 1933 (8. évfolyam, 1-5. szám)
1933 / 4. szám - Általános békerevizió vagy a trianoni szerződés külön reviziója
28 számíthatatlan s a közeli vagy távolabbi jövőben teljesen váratlan lehetőségek merülhetnek fel előttünk, nekünk, minden eshetőségre elkészülve, idejében fel kellene hívnunk a nyugati államok figyelmét arra, hogy a magyar nemzetnek a trianoni szerződés revíziójára való törekvése, — teljesen eltekintve az inkább ismert történelmi, gazdasági és nemzetiségi szempontoktól, — nemzetközi jogilag is sokkal jobban megalapozható és annak megváltoztatása kevesebb jogi nehézségbe ütközik, mint a volt központi hatalmakkal kötött többi békeszerződés módosítása. Főként azt kellene kiemelni ilymódon, hogy a trianoni szerződés területi rendelkezéseinek revíziója nemzetközi jogi szempontból más elbírálás alá vonható, mint az egyéb páriskörnyéki békeszerződések hasonló rendelkezései, annak revíziója tehát szükségképen nem vonná maga után a háború utáni békeszerződések általános revízióját. E tétel igazolásánál a következőkben csupán a Versailles-i és Saint-Germain-i békeszerződésekre fogok utalni. A Neuilly-i békeszerződéssel való összehasonlítás annál is inkább elhagyható, mert habár a bolgár közvélemény mindig erősen át volt hatva revíziós szellemtől, a bolgár delegáció már a békekonferencián mea culpázva jelent meg s a bolgár kormányok általában, de különösen a békekötés utáni években uralmon levő Stambulinsky-kormány, Bulgária súlyos nemzetközi helyzete és belső nehézségei miatt kénytelen volt „pour mériter la confiance" u. n. teljesítési politikát folytatni. Fejtegetéseimet öt pontban fogom összefoglalni. 1. Annak a tételnek bizonyítására, miszerint a trianoni szerződés revízióját különleges, a többi békeszerződésnél nem, vagy nem ily mértékben szereplő jogi okok támasztják alá, legelső ténymegállapítás az, hogy a háború utáni békék közül egyedül a trianoni szerződés kísérőlevele ígért kifejezetten határreviziót mindazokon a helyeken, ahol az új határ nem felel meg pontosan a néprajzi és gazdasági követelményeknek.4) Ezzel szemben a Versailles-i szerződés 1919. június 16-án kelt kísérőlevele határreviziót nem helyez kilátásba kifejezetten és csupán általánosságban utal a Nemzetek Szövetségére, mint 4) ,,A Szövetséges és Társulat Hatalmak azonban nem feledkeztek meg arról a gondolatról, .amely őket a határok kiszabásakor vezette és foglalkoztak azzal az eshetőséggel is, hogy az így megállapított határ esetleg nem fellel meg mindenütt teljesen a néprajzi vagy gazdasági kívánalmaknak. A helyszínén megejtett vizsgálat esetleg szükségessé fogja tenni,, hogy egyes helyeken a Szerződésiben megállapított határt áthelyezzék. Ilyen vizsgálatot azonban nem lehet ma lefolytatni, mert ez bizonytalan időre kitolná a béke megkötését, pedig ezt egész Európa sóvárogja. De, majd ha a Határbizottságok megkezdték munkájukat, ha úgy vélik, hogy a Szerződés intézkedésiéi, mint fentebb mondottuk, valahol igazságtalanok,.