Nemzetközi jog tára, 1933 (8. évfolyam, 1-5. szám)

1933 / 1-3. szám - Ideiglenes jogfentartó rendszabályok a hágai állandó nemzetközi biróság előtt

5 e vonatkozásban megengedi a „vim vi repellere licel" elv alkalmazását is.9) A magánjogban ontológiai és dogmatikai szempontból a ppssessorius perekbez hasonló céljuk van az ideiglenes jogfenntartó intézkedéseknek. De megtaláljuk ezeket, többé-kevésbbé határozott alakban, a modern államok belső jogrendszerének legkülönbözőbb ágaiban,10) így a büntető- és közigazgatási jogban, sőt egyes államok közjogában is.11) A pendente lite elrendelhető ideiglenes intézkedések, a belső állami jogfejlődéshez, hasonlóan, a nemzetközi jogban is eleinte szinte észrevétlenül jelentek meg, majd egyre szélesebb körben nyertek alkalmazást és pedig úgy a nemzetközi biróságok szervezetében, mint a fegyveres konfliktusok kitörését megakadályozni hivatott békéltetési, birósági és választott bírósági szerződésekben. Beiktatták azokat a békeszerződések által létesített vegyes döntőbíróságok eljárási szabályzatai is. Sőt az ideiglenes jogfenntartó rendszabályok már a világháború előtt a tételes nemzetközi jog alkatrészévé váltak, főként az Északamerikai Egyesült Államok által kötött u. n. Bryan-féle szerződések révén.12) Helytelen alkalmazásuk több nemzetközi bonyodalmat idézett elő Középamerikában és nagyban elősegítette az első valóban állandó nemzetközi bíróság (Corte de juslicia Ccntroamericana) felbomlását is.13) A politikai szerződéseknél különösen az utolsó évtizedben tett nagy térhódításuk azzal magyarázható, hogy igen alkalmasnak látszanak a viszályok alkalmával felizgatott közvélemény megnyugtatásához szükséges nyugodt atmoszféra megteremtésére, ami az eredményes békéltetési és választott birósági eljárásnak előfeltétele. Az általános tapasztalat szerint a nemzetközi viták békés elintézhetését nagyban megkönnyíti a közhangulatban uralkodó politikai feszültség levezetése és megszüntetése. Ez pedig azáltal érhető el leginkább, hogyha a vitában álló felek azonnal érzik a fennálló jogrend védelme és érvényesülése érdekében elrendelt intézkedéseket a bárhonnan származó túlkapásokkal szemben. Az így létrejött nyugalmi helyzetben a vita békés elintézésére hivatott szerv teljes higgadtsággal járhat el s az ügyet érdemben a jog és igazság követelményeinek megfelelően döntheti el. yj Verbőczy, Tripartitum. I. pars. Titulus LXVIII. 10) Dumbauld, <>p. cit. p. 42—81. 11) Guggenheim, Les mesures provisoires de procédure internationale, Paris. 1931. p. 6—7. ,2) Fauohille, Traité de Droit International Public, Tome premier, troisieme partié, Paris 1926., p. 626—630. — Guggenheim op. cit. p. 45—48. — Dumbauld op. cit. p. 99—100. »») Politis, La justice inlernationale, Paris, 1924., p. 139—155. — Guggenheim. op. cit. p. 33—15. — Dumbauld, op. cit. p. 92—99.