Nemzetközi jog tára, 1933 (8. évfolyam, 1-5. szám)

1933 / 1-3. szám - Ideiglenes jogfentartó rendszabályok a hágai állandó nemzetközi biróság előtt

4 keletkező helyrehozhatatlan közgazdasági károk elkerülése végett, feltétlenül szükséges, hogy a lengyel kormány, egyelőre ideiglenes jelleggel, 30,000.000 márka megfizetésére köteleztessék. Az Á. N. B. 1927. november 21-én kelt határozatával a német kérelmet elutasította, mert felfogása szerint az tulajdonképen a német keresetben előterjesztett kérelemnek részbeni megítélésével ideiglenes Ítélet meghozatalát akarta elérni. Ez pedig a jogfenntartó rendszabályoknak a statútumban és az ügyviteli szabályokban megjelölt célját messze túlhaladó intézkedést jelentett volna. E megfontolás alapján a Bíróság a német kérelmet a lengyel kormány meghallgatása nélkül utasította el. Sőt ez alkalommal kimondotta a Bíróság azt is, hogy nemzeti biró közreműködése nem szükséges az ideiglenes jogfenntartó rendszabályok elrendelése tárgyában való határozathozatalnál.6) II. A fenti két határozatnak vázlatos ismertetése után vizsgáljuk meg, hogy mi az ideiglenes jogfenntartó rendszabályok jelentősége és hivatása a nemzetközi jogban és különösen az Állandó Nemzetközi Bíróság szervezetében. A nemzetközi jogban alkalmazást nyert ideiglenes jogfenntartó rendszabályok gyökerét már a római jogban megtaláljuk.7) A hasonló célú jogintézmények közül ez alkalommal csupán a birtokvédelmi eljárásra mutatunk reá, amit a praetor fejlesztett ki a magistratuális hatalmán alapuló parancsai, az interdieta possessoria alapján. A birtokvédő interdictum nem birói ítélet volt, hanem a jurisdictio alapján kiadott magistratusi parancs, amelyet a felperes kérelmére az alpereshez intézett a praetor, vagy esetleg mind a két fél kérelmére mind a kettőjükhöz. Előfeltétele pedig nem a felperesi jog (praetor ius facere non potestj, hanem valamely tényleges helyzet (factum), nevezetesen az alperes által megzavart birtokállapot volt, amelynek helyreállítására közhatósági hatalmánál (impérium) fogva kötelezte a praetor az alperest.8) A jogszerűnek látszó birtokállapot önkényes megzavarása ellen a középkorban is súlyos rendszabályokat állítottak fel a római jog hatása alatt álló jogrendszerek. Nálunk a Tripartitum Bj Série A. No 12. p. 10. — Ez erősen vitatható tétel, amely ellentmondani látszik a statútum 31. cikke („A vitában álló felekhez tartozó állampolgárságú bíráknak joguk van közreműködni a Bíróság elé kerüli ügyben.") kifejezett rendelkezésének. — L. Magyary Gézának idevonatkozó kritikáját: Magyary, La Juridiction de la Cour Permanente de Justice Internationale, Paris 1931., p. 292. 7) Dumbauld, Interim measures of protection in international controversies, 's-Gravenhage, 1932., p. 33—10. R) Schmidt, Das InterdiKtenverfahren der Römer.