Nemzetközi jog tára, 1932 (7. évfolyam, 1-6. szám)

1932 / 4. szám - A német-osztrák vámunió a hágai cour előtt; A Hágai Állandó Nemzetközi Törvényszék véleménye a német-osztrák vámunió kérdésében

31 következményeket von le az elsőből, a cselekmények, melyektől Ausztriának tartózkodnia kell, nem lehetnek mások, mint elidegenítési cselekmények, vagy elidegenítéshez hasonló cselekmények. A legnagyobb gondossággal kell megvizsgálni ezt az indokolást, mert a Tanácsnak adandó válasz majdnem teljes mértékben ettől függ; ha azok a cselekmények, amelyektől Ausztriának tartózkodnia kell csak a függetlenség elidegenítésére vonatkozó, vagy ezekhez hasonló cselekmények akkor igenlő választ kell adni, ellenkező esetben tagadólag kell válaszolni. Ebben a kérdésben központosították a német és osztrák kormányok képviselői erőfeszítéseiket. 6. Véleményem szerint e kormányok álláspontját nem lehet elfogadni a következő okokból: a) A 88. cikk második része kétségtelenül össze van kötve az elsővel, a „következésképen" szavakkal. De ebből a szóból nem szükségképen következik, hogy a második rész csak arra szorítkozzék, hogy az elsőben kialakított elvből logikai következtetéseket von le^ azt is jelentheti, hogy a második rész olyan szabályokat állapít meg, amelyeknek célja biztosítani ennek az elvnek megvalósítását. Kétségtelen, hogy mind a két magyarázat lehetséges, tehát magában a szövegben kell megkeresni, vájjon a 88. §. második része nem tesz egyebet, mint az elsőt precizirozza és alkalmazza, vagy pedig hozzáfűz más kötelezettségeket, melyeknek célja a megvalósítás biztosítása. b) Az értelmezésnek egyik alapelve, hogy a szavakat úgy kell értelmezni, amint azokat rendes körülmények között használni szokták, ha csak ez a magyarázat nem vezet értelmetlen, vagy lehetetlen következményekre. Ha tehát a 88. §. második részét alkotó szavaknak azt az értelmet adjuk, amely értelemben rendesen használtatnak, nehéz azt mondani, hogy ott csakis elidegenítési cselekményekről, vagy a függetlenség elidegenítéséhez hasonló cselekményekről van szó. A veszélyeztetés szónak rendes értelme bizonyára nem az elidegenítés, az a „cselekmény", amely a függetlenség veszélyeztetésére alkalmas a szavak normális értelme szerint olyan cselekmény, amely a függetlenséget veszéllyel fenyegeti. Igen könnyű megérteni, hogy a szavak rendes értelme szerint valamely cselekmény veszélyeztetheti az állam függetlenségét, vagy közvetlenül, vagy közvetve, ilyen vagy amolyan módon, de nem látom be, hogy miként volna ez alkalmazható az elidegenítés gondolatára. A 88. §. második részének szövegében levő szavak normális értelme nem az, amit neki tulajdonít a német és osztrák kormány. Ha a szavakat normális jelentésük szerint értelmezzük, inkább arra a következtetésre jutunk, hogy Ausztria kötelezte magát olyan cselekedetektől való tartózkodásra, amelyek egyál-