Nemzetközi jog tára, 1932 (7. évfolyam, 1-6. szám)

1932 / 4. szám - A német-osztrák vámunió a hágai cour előtt; A Hágai Állandó Nemzetközi Törvényszék véleménye a német-osztrák vámunió kérdésében

29 potestas) vagy külső suverénitást, ha ez alatt azt értjük, hogy az állam fölött semmiféle fennhatóság nincs a nemzetközi jog kivételével. A függetlenség fogalmát semmi sem precizirozhatja jobban — ha ezt az államok mint a nemzetközi jog alanyai rendszerinti tulajdonságának tekintjük — mint az összehasonlítás az államoknak azzal a kivételes és bizonyos tekintetben szabálytalan csoportjával, amelyeket „függő államoknak" nevezünk. Ezek olyan államok, amelyek egy vagy több más állam fennhatósága alá tartoznak. A függőség gondolatában szükségszerűen bennfoglaltatik egy felsőbbrendű állam (szuverén, védnök, vagy más) és egy alacsonyabbrendü állam (vazallus, védett stb.) egymáshoz való viszonya, egy államé, amely akaratát törvényesen rákényszerítheti a másikra és ezé a másiké, amelyik törvény szerint köteles magát annak alávétni. Ott ahol ilyen felé és alárendeltségi viszony hiányzik, nem lehet beszélni függőségről a nemzetközi jog értelmében. Ebből következik, hogy a függetlenség jogi fogalma teljesen elkülönítendő úgy attól a körülménytől, hogy az állam alá van vetve a nemzetközi jognak, mint azoktól a számos és mindég szaporodó ténybeli függésektől, amelyekben az állam más államokhoz való viszonyában létezik. Ugyancsak következik ebből, hogy az államnak azok a szabadság korlátozásai, amelyek az általános nemzetközi jogból, vagy szerződéses kötelezettségeiből származnak, mint ilyenek egyáltalán nem érintik függetlenségüket. Amíg ezeknek a korlátozásoknak nem az a céljuk, hogy az államot más állam törvényes fennhatósága alá helyezzék, az első független állam marad bármilyen terhesek és kiterjedtek legyenek is ezek a kötelezettségek. Nyilvánvalóan erre az álláspontra helyezkedik a saintgermaini Bsz., amidőn Ausztria függetlenségét kimondja, dacára azoknak a súlyos és számos korlátozásoknak, amelyekkel szabadságát megterheli gazdasági, katonai és egyéb téren, hogy ezek a korlátozások nem helyezik Ausztriát más szerződő államok fennhatósága alá és ez elég annak a megállapítására, hogy Ausztria független állam a nemzetközi jog értelmében. Ez a függetlenség az, amelyet a 88. §. elidegeníthetetlennek, megváltoztathatatlannak jelent ki. Mit jelent ez? 4. A gondolat, amelyet természetszerűleg az elidegenítés szó kifejez, valamely tárgynak átadása, azt hisszük azonban, hogv ez a szó azt is jelenti, hogy „szándékosan elveszteni, megszabadulni valamitől, lemondani valamiről stb.". Minden esetre kétségbe lehet vonni egy olyan szigorúan személyes tulajdonságnak, mint az állam függetlenségének átadási lehetőségét. Viszont teljesen érthető, hogy ez a tulajdonság megszűnik létezni magának az államnak akaratából, ha utóbbi* egy másik állam