Nemzetközi jog tára, 1932 (7. évfolyam, 1-6. szám)

1932 / 4. szám - A német-osztrák vámunió a hágai cour előtt; A Hágai Állandó Nemzetközi Törvényszék véleménye a német-osztrák vámunió kérdésében

NEMZETKÖZI JOG TÁRA A HÁGAI NEMZETKÖZI JOGI AKADÉMIA VOLT MAGYAR HALLGATÓI EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA Szerkeszti: Dr. GEŐCZE BERTALAN ügyvéd Felelős kiadó: BARANYAY LAJOS vezérigazgató Megjelenik havonként, július és augusztus hó kivételével. Szerkesztőség: Budapest, V. ker., Báthory-u. 3. IV. 21. — Tel. Aut. 262—27. 4. szám. Budapest, 1932. június hó. VII. kötet. A NptEf— OSZTRÁK VÁMUNIÓ A HÁGAI COUR ELŐTT. ÁIJ í^öSliwty - lÉi w A íTagírij-Allaiidó Nemzetközi Törvényszék véleménye a német— . fájl osztrák vámunió kérdésében ^ Á Irta: dr. Geőcze Bertalan. (Folytatás). A IX. és X. szakasz a kereskedelmi szerződésekkel foglalkozik. A IX. szakasz értelmében a két kormány mindegyike elvben fenntartja magának a jogot, hogy harmadik államokkal a saját részére keres kedelmi szerződést kössön. (IX. szakasz 1. szám.) Azonban, ha ez szükségesnek mutatkozik, ezen szerződési tárgyalások közösen foly tathatók; ellenben ebben az esetben is külön szerződésekben létesíten dők, melyek egyszerre lépnek hatályba (IX. szakasz 3. pont). A X. szakasz mindegyik szerződő felet arra kötelezi, hogy a szükséges lépéseket megtegye, hogy a fennálló kereskedelmi szerződéseket az új rendszerrel összhangba hozza. Nyilvánvaló, hogy e rendelkezések egyike sem rendeli alá Ausztriát, mint az egyik szerződő felet a másik szerződő fél ellenőrzése alá oly módon, hogy azt lehetne állítani, hogy veszélyezteti függetlenségét. Igaz, hogy a IX. szakasz 2. számában van egy rendelkezés, mely mind a két államot arra kötelezi, hogy ügyeljen arra, hogy ,,a másik szerződő fél érdekei a tervbe vett megállapodás céljával és szövegével ellentétben ne szenvedjenek sérelmet", amennyiben külön tárgyalnának kereskedelmi szerződés megkötéséről. A szóbeli tárgyalás folyamán arra történt hivatkozás, hogy ez a rendelkezés oly mértékben korlátozza Ausztria szabadságát az érdekeinek megfelelő szerződések megkötése tekintetében, hogy ellentétesnek mondható Ausztria gazdasági szabadságával. Alulírottak nincsenek azon a véleményen, hogy az a rendelkezés, mely szerint valamely állam tartozik egy másik állam érdekeire a IX. szakasz 2. pontjában megjelölt mértékben tekintettel lenni, ez állam fennállásának vagy függetlenségének veszélyeztetését jelentené. Minden ily irányú felfogás ellentétben állna azzal az újszerű mozgalommal, mely arra irányul, hogy az államok között gazdasági kap csőlátók lehetőleg mélyíttessenek. Ebben a tekintetben hivatkozni lehet arra, hogy az 1930. évi március hó 24-én Genfben aláírt keres-