Nemzetközi jog tára, 1932 (7. évfolyam, 1-6. szám)

1932 / 4. szám - A német-osztrák vámunió a hágai cour előtt; A Hágai Állandó Nemzetközi Törvényszék véleménye a német-osztrák vámunió kérdésében

26 kedelmi Egyezmény tervezetének, melyet Ausztria is aláírt, egyik tárgya ezen elvet fogadta el, mikor oda törekszik, hogy a Szerződő Felek kerüljenek minden súlyos gazdasági kárt egymással szemben. Az érdekelt államok egyike másika így értelmezte ezen rendelkezést, pl. az 1930. évi december hó 22-én Oslóban kötött Egyezmény. A Jegyzőkönyv XI. szakaszában választott bírósági bizottság van tervezve, melynek a paritás elve szerint kell létesülnie. E bizottság hivatva van a két fél között a tervezett megállapodás magyarázata és alkalmazása tekintetében felmerülő nézetkülönbséget eloszlatni; ugyancsak tartozik egyezséget létrehozni, valahányszor szükségessé válik a két fél között. Alulírottak nincsenek azon a néze ten, hogy a két állam között felmerülhető viták barátságos elintézé sére irányuló megállapodás, akár jogi, akár más természetű vitáról legyen szó, a mai viszonyok között olyképen bíráltassék el, hogy az valamelyik érdekelt állam függetlenségének veszélyeztetését jelentené. A XII. szakasz értelmében mindegyik állam jogosítva van a tervezett megállapodást felmondani. Ha azt lehetne állítani, hogy a bécsi Jegyzőkönyvvel tervbe vett közösség egyszerű létesítése Ausztria függetlenségének elvesztését jelenti, a szerződés felmondásának joga nem bírna semmi jelentőséggel, mert Ausztria már elvesztette volna azt, aminek megtartására kötelezte magát. Azonban nem így van. A Bíróságnak az a véleménye, hogy a vámközösség létesítése veszélyezteti Ausztria függetlenségét, illetőleg arra az álláspontra helyezkedik, hogy a megállapodásnak esetleges következményei ellentétben állnak Ausztria kötelezettségeivel. Azonban ebben az esetben a szerződés felmondásának igenis van jelentősége, mert hiszen Ausztriának módjában áll e következményeket elhárítani. Ha megállapítja, hogy függetlensége veszélyeztetve van a vámunióba való belépése folytán, módjában áll ennek elejét venni azzal, hogy felmondja a szerződést. A bécsi Jegyzőkönyv eme különböző rendelkezéseinek vizsgálata arra a következtetésre bírta alulírottakat, hogy a Jegyzőkönyv egyik rendelkezése sem összeférhetetlen Ausztria önálló állami létének fenntartásával, A saint-germain-i Békeszerződésből származó és Ausztria szabad cselekvését korlátozó rendelkezések közismertek, époly ismeretesek azok, melyekkel terheltetett az 1922. évi II. és III. számú Jegyzőkönyvben, mikor pénzügyei szanáltattak. Ezek a korlátozások Ausztriát katonai, pénzügyi és gazdasági téren érintették és a legszorosabb összefüggésben vannak az állami szuverénitással. E korlátozásoknak egyike sem bírt viszonossági jelleggel, mégis úgy tekintették, hogy Ausztria szuverénitásával és függetlenségével összeegyeztethetők. Annál inkább áll, hogy egy olyan vámközösség, amilyen a bécsi Jegyzőkönyvben van tervezve, mely a paritás és viszonosságon alapszik, nem befolyásolná Ausztria függetlenségét. Ez indokok folytán alulírottak azon a nézeten vannak, hogy Ausztria és a Német Birodalom közt létesített olyan közösség, mint aminő az 1931. évi március hő 19-iki Jegyzőkönyvben az ott lefek tetett elvek alapján szabályoztatott, összhangban volna a saint-ger