Nemzetközi jog tára, 1931 (6. évfolyam, 1-7. szám)

1931 / 3-4. szám - A nemzetközi jogi szolgalom kérdése

NEMZETKÖZI JOGTÁRA K HÁGAI NEMZETKÖZI JOGI AKADÉMIA VOLT MAGYAR HALLGATÓI EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA Szerkeszti: Dr. ÜEŐCZE BERTALAN ügyvéd Felelős kiadó: BARANYAY LAJOS vezérigazgató Mc^i' !cnik havonként. Szerkesztőség: Budapest, V. ker., július es augusztus hó kivételével. Báthory-u. 3. IV. 21. — tel. Aut. 2ti2—27. 3. és 4. szám. Budapest, 1931. március és április hó. VI. kidet. A NEMZETKÖZ)! JOGI SZOLGALOM KÉRDÉSE. lila: ifi, <lr. (iái Lá.szió. Genf, 1931. január hava. A nemzetközi viszonyok fejlődése során gyakran találkozunk az állami szuverenitás olyan korlátozásaival, amelyek folytán egy állam más államokkal szemben szuverenitásának egyik, vagy másik ágál nem gyakorolhatja teljesen szabadon, hanem egy önként vállalt kötelezettségénél fogva nem tehet valamit, amit a fentemlíteti korlátozás nélkül jogában állana megtenni, vagy köteles tűrni egy más állam részéről szuverenitására történő olyan h< hatást, amelyet egyébként tűrnie nem kellene, illetve tartozik valamit tenni, amit ha szuverenitása korlátlan lenne, nem tartoznék megtenni. Ezekéi az állami szuverenitási korlátozásokat megtaláljuk a nemzetközi jog különböző időszakaiban és az állam hármas alapelemei (terület, né]), közhatalom) feloszlása szerint területre, népre, illetve közhatalomra vonatkozó államszuverenilás korlátoknak nevezhetjük. A doktrína azután a most említett korlátozások közül azokat, amelyek tisztán területi jellegűek és ezek közül is azokat, amelyek esetéhen a velük terhelt állam valamit tűrni, illetve nem lenni köteles, a többiek közül kiemelte és mivel ezek külsőleg, tartalomra tekintet nélkül leginkább a római és ennek alapján kifejlődött egyéb kultur jogrendszerek magánjogi servitusára emlékeztetlek, elnevezte nemzetközi jogi szolgalmak servitudes internatonales, Völkerrechtliche Staadtsdienstbarkeilen, Staadtsservitude stb. stb. A középkorban egy 1281 körül kelt okmányban találkozunk először hasonló esetiéi, midőn egy Lichtenstein nevű lovag kötelezettséget vállalt, hogy háború esetén Speyér város lakosságát várába beereszti. Ezt követőleg a postglossator Baldus (1323— 1400) majd Zasius (1461—1535) tesznek ilyen nemzetközi jogi