Nemzetközi jog tára, 1931 (6. évfolyam, 1-7. szám)

1931 / 2. szám - Dr. Szászy István előadása; Az okiratok hitelesitése. A háború hatása a szerződésekre. A semlegesség. Külföldi állampolgárok magántulajdonának védelme

28 pánamerikai unió is, amely el is fogadott egy egyezményt a tengeri semlegesség szabályozásáról. Az első egyezménytcrvczcl 24, a második 34 szakaszból áll. Mind a két tervezet figyelembe vette az el műit világháború tapasztalatait, s különösen behatóan szabályozta azokat a kérdéseket, amelyek körül a világháborúban vita volt. A második tervezel rendelkezései közül különösen fontosak a 9. cikk rendelkezései, amelyek azonosak a/ 1930. évi április hó 22-én a tengeri fegyverkezések korlátozása tárgyában Londonban aláírt egyezmény 22. cikkének rendelkezéseivel és a 15. cikk rendelkezései, amelyek az abszolút és relativ hadi dugárii fogalma közi fennálló ellentétet szüntetik meg és a hadi dugárii fogalmát azokra a tárgyakra korlátozzák, amelyek ,,have an encmy destination and are intended to assist the military operations of the encmy." írásbeli előterjesztéssel fordultak még a semlegesség" kérdésében az értekezlethez B. Russel és C. G. Westmann svéd miniszter. A bizottság által készített egyezménytervezetek felett a/, értekezleten heves vita índull meg. habár az értekezlet tagjainak általános véleménye afelé a felfogás felé hajlott, hogy a jövő háborúban egy állam sem fogja semlegességét megőrizni tudni. Dr. Thorvald Boyé azt javasolta, hogy szűnjenek meg a semlegesek kötelezettségei az olyan állammal szemben, amely megsérti a Nemzetek Szövetsége egyezségokmányát vagy a Kellog paktumot. Az ilyen állam nem követelheti magának a hadviselő fél jogállását és jogait. Az ilyen államnak nincs joga a semleges hajókat átkutatni és lefoglalni. Borchard amerikai professzor ezzel szemben rámulatott arra. hogy ezen szabály alkalmazásához szükséges volna, hogy előbb a Kcllog paktum megsértésének ténye objektív kritériumok szerint megállapíttassék, márpedig nincs oly nemzetközi szerv, amely ezt megállapíthatná. A különböző semleges államok ebben a kérdésben a legkülönbözőbb álláspontokat foglalnák el. Edward A. Ilarrimann támogatta Borchard álláspontját, viszont James O. Murdocfc, a washingtoni State Department jogi tanácsosa Boyé javaslatát. Fred II. Aldrich, a kiváló amerikai jogtudós szerint jogszerű és jogszerűtlen háború között nem szabad különbséget tenni. Fontos az, — mondotta —, hogy minden állam, mely háborút kezd, tartsa meg a nemzetközi hadijog szabályait, legyen ez a háború akár jogszerű, akár jogszerűtlen. Bewes, az I. L. A. főtitkára szerint kívánatos volna, hogy az államok kössenek oly egyezményt, amelyben kötelezettségei vállalnak arra, hogy sem ők, sem polgáraik nem fogják támogatni a Kellog paktumot „nem békés eszközökkel" megsértő