Nemzetközi jog tára, 1931 (6. évfolyam, 1-7. szám)

1931 / 2. szám - Dr. Szászy István előadása; Az okiratok hitelesitése. A háború hatása a szerződésekre. A semlegesség. Külföldi állampolgárok magántulajdonának védelme

29 államot. Arthur K. Kulin, az I. L. A. amerikai csoportjának alelnöke szerint elegendő volna kimondani, hogy a paktum megsértésének esetében a be nem avatkozás politikájának elfogadása a paktumol megsértő állammal szemben nem tekinthető a semlegesség megsértésének. Boyé isméi a/.l javasolla, hogy tagadtassék meg a paktumsértő államnak a/, a joga, hogy a semleges kereskedelmi hajókai nyill tengeren megállítsa, átkutassa. Ezekéi a javaslatokat a/, értekezlet tagjainak többsége nem telte magáévá, kimondván, hogy a/ok tárgyalásai ;> következő értekezletre halászi ja. Általában az a vélemény alakult ki, hogy a Kellog paktum kiegészítésének kérdése nehéz probléma és behaló tanulmányozást igényel. Az amerikai csoporl többsége szintén ezen a véleményen volt, bár Albert Levitt, brooklyni egyetemi tanár erősen hangsúlyozta, hogy az amerikai közvélemény kívánja a Kellog paktum kiegészítését, meri ,,a slrong and growing public opinion in the United States wants to put Ihe nlmosl strengtli into the Kellog paci." Ezek után kisebb módosításokkal az értekezlet elfogadta ;> bizottság részéről javasolt egyezménytervezetet. Különösen a tengeri blokád, a tengeralatti kábelek és a zsákmánybirósági Ítéletek körül fejlődött ki erős vita. Végül is elfogadta az értekezlet azl az alapelvet, hogy a blokádnak elleklivnek kell lennie, előre ki kell hirdetni és közölni kell azt a semleges államokkal. Kimondotta az értekezlet azt is, hogy semleges kikötőkét és partokat blokád alá venni nem szabad. A tengeralatti kábelek tekintetében kimondotta az értekezlet, hogy a semleges területekéi összekötő kábelek sérthetetlenek és hogy a semleges területet az egyik hadviselő fél területével Összekötő kábel lefoglalása esetében a lefoglaló hadviselő fél a háború befejezése után tartozik a kábelt helyreállítani és kártérítést fizetni az okozott károkért. A jus angariaere vonatkozó szakaszt, valamint a semleges tulajdon lefoglalására vonatkozó szakaszt elejtették. A zsákmányügyi bíróságok juriszdiktiójával kapcsolatban Dr. l>oye azt javasolta, hogy a hágai Állandó Bíróságnak biztosítsanak fellebbviteli hatásköri a nemzeti zsákmányügyi bíróságok ítéleteivel szemben. William S. Collis angol delegátus viszont azt javasolta, hogy az Állandó Bíróság döntsön minden olyan esetben, amidőn a nemzetközi jognak zsákmányügyekre vonatkozó jogszabálya vagy ily jogszabály alkalmazása forog kérdésben. Edward A. Harrimann amerikai delegátus erre megjegyezte, hogy ahhoz, hogy az U. S. A. ehhez hozzá járuljon, az amerikai alkotmány megfelelő módosítása volna szükséges. Az értekezlet a határozathozatalt a következő értekezletre halasztotta el.