Nemzetközi jog tára, 1931 (6. évfolyam, 1-7. szám)

1931 / 1. szám - Az International Law Association new-yorki konferenciája; Dr. Auer Pál előadása; A nemzetközi jog kodifikációja; A nemzetközi kisebbségek védelme; A kereskedelmi választott biróságok

3 az az oka, hogy ők tagjai az Institut dc Droil Intcrnational-nak s az Institut tagadhatatlanul bizonyos féltékenységgel szemléli az. Association működését. Mindezekéi azért, emeltem ki, mórt utalni kívántam arra, hogy a szövetség átszervezésre szorul s ugy hiszem, hogy ha az avval kapcsolatos munkából a magyar csoport igazgatósága kivenné részét, aminek számos személyi kapcsolatra való ügyelemmel megvolna a lehetősége, ezzel jó szolgálatot lenne a nemzetközi jog fejlődése szempontjából, de egyúttal biztosítaná a magyar jogászság számára az Association keretén bélül azt a jelentős szerepet, amelyei az a budapesti konferencia óla már eddig is belöllött. Méltóztassék megengedni, hogy kizáróan azért, hogy jelentésem objektív és teljes legyen ,az eddig elmondottakhoz hozzáfűzzem azt isr hogy Király Ferenc és Szászy István Ingtársaink dolgozatai és felszólalásai megérdemelt meleg sikert aratlak és hogy egyébként is fellépésükkel, egyéni tulajdonságaikkal öregbítették a ma^jar jogászok jóhirét. Néhány szóval meg kell említenem azl is, hogy a konferenciával összeesett a íöleg angol jogászokhói álló Forcign Bar Association newvorki látogatása, aminek az lelt a következménye, hogy több együttes társadalmi összejövetel volt a két szervezel tiszteletére. Még ebben a tudomány ápolására hivatott teremben is lehetetlen meg nem emlékeznem arról a hatalmas beszédről, amelyet a hat newyork-állambeli ügyvédszervezet bankettjén Sir John Symon, Anglia elismerten legnagyobb ügyvédje, az alsóház tagja, a róla elnevezett indiai bizottság elnöke tartott. Sir John utalt arra, hogy a nemzetközi jogászok munkája nem merülhet ki a háború elkerülését célzó, valamint a háború esetén érvényes jogszabályok kezdeményezésében és fogalmazásában. Üthet majd az óra — úgymond — amikor valamelyikünk országában felhangzik a jelszó, hogy a nemzet becsületéi egy más nemzet megsértette vagy hogy az állam létérdekét veszélyezteli valamely más állam. Ebben a komoly órában emlékezzünk — úgymond — korábbi együttműködésünkre, ne vezéreljen minkéi a népszerűség hajhászása, lelkesítsenek a nagy emberi ideálok és jól fontoljuk meg, hogy valóban fegyverrel Uell-e és szabad-e elintézni a felmerült viszályt s nem kockázlat-e kevesebbel nemzetünk és a kullurvilág, melynek részesei vagyunk, ha bölcs megfontolással fegyver helyeit a nemzetközi jog viszályelháríló békés eszközeit használja fel. Ez a mi szent kötelességünk és be fogjuk bizonyítani — mondta Sir John Symon emelt hangon — hogy azt válságos időben teljesíteni is fogjuk. Ezt a beszédet különösen a nagy többségben lévő amerikaiak valósággal, meghatottan és ujjongó lelkesedéssel fogadták. Már az, hogy ez a beszéd elhangzott, bizonyítót la, hogy iiém a boldog, biztos és tarlós béke korszakában élünk, és erre