Nemzetközi jog tára, 1931 (6. évfolyam, 1-7. szám)

1931 / 1. szám - Az International Law Association new-yorki konferenciája; Dr. Auer Pál előadása; A nemzetközi jog kodifikációja; A nemzetközi kisebbségek védelme; A kereskedelmi választott biróságok

4 terelte a figyelmei a nemzetközi jog kodilikációjának tárgyalása alkalmával az amerikai Borchard professor is. Borchard az Egyesüli Államok kormányai képviselte azokon a tanácskozásokon, amelyeket a Népszövetség által a nem- , zetközi jog kodifikúciója céljából kiküldött szakértő bizottság folytatott. Borcbard arról számok be, bogy az európai államok igen kevés megértést mutáltak ezeken a tanácskozásokon és épp a lényeges kérdésekben kölcsönösen megnehezítették egy* másnak a megegyezést, noha a kodifikálni kivánt anyag igazán kevéssé volt izgató: a területi vizek és a külföldieknek okozott károkért való felelősség kérdésének nemzetközi egyezmény utján való kodifikálása volt a cél. Komoly baladás a nemzetközi jog kodiíikációja tekintetében nem konstatálható tehát. A ncwyorki konferencia azon óhajának adolt kifejezési, hogy a Népszövetség kodilikatorius munkája összhangban hozassék a Pánamerikai Unió ugyanilyen irányú munkájával, bogy igy az erők szétforgácsolása megszűnjék. Megbízták továbbá az Association vezetőségét, hogy dolgozzon ki oly konvenciótervezetet, amely a nemzetközi jog alapelveit tartalmazza és mulassa be azt a jövő konferencián. Lehetetlen elhallgatni, hogy mily pesszimizmus uralkodott a kodihkációra vonatkozó tárgyalás alalt. Kedvezőbb atmoszférában tárgyaltunk a nemzeti kisebbségek védelméről. Az eredmény magyar szempontból igen kielégítő volt. Ki kell itt emelnem Vaughan Williams lap in tatát, igazságérzetei és magyarbarálságát. Még a munka- és időbeosztást is ugy rendezte, hogy zavaró momentumok lehetőleg ne merüljenek fel. Maga az előterjesztett jelentés, amelyet Vaughan Williams ismertetetI, utal a Népszövetség Tanácsának 1029. június 13-án hozott határozataira és megállapítja, bogy azok némi, de nem kielégítő haladási jeleidének a mullhoz képest. Eddig ugyanis a Népszövetség hármas kisebbségi bizottsága valósággal eltemette az eléje került ügyekel. A madridi határozatok értelmében a kisebbségi hármas bizottság köteles vizsgálatának eredményét a Népszövetségi Tanács összes tagjaival írásban közölni s ez a közlemény évenkint egyszer valamennyi tagállamnak meg fog küldetni. Azonkívül ha az érdekelt állam kormánya beleegyezik, a jelentés a Népszövetség hivatalos lapjában is közzétehető. Végül a Népszövetség főtitkára köteles évente statisztikai kimutatást közzétenni arról, hogy hány panasz érkezett, mennyi • az el nem fogadott panaszok száma, hány panasz került a hármas bizottság elé, hány tanácskozás tartatott és mennyi volt az., elintézett ügyek száma. Az Association kisebbségi bizottságának jelentése megelégedéssel állapítja meg, hogy a Népszövetség Tanácsa némileg közeledett azokhoz az elvekhez, amelyek a mi bécsi konferenciánkon 1924-ben kifejezésre jutottak s ezt,a körülményt a Szövetség sikereként könyveli el. Hozzáteszi azonban, hogy tovább