Nemzetközi jog tára, 1930 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 8. szám - HATÁSKÖR ÉS ÉRDEM

90 A SHS. állam nem állítja, hogy van összefüggés a kérdéses erdő zárlata és annak esetleges felosztása között a 2.">(5. alapján. Itt a kereset egyedüli tárgya a zárlat feloldása és u/ előbbi állapotba való visszahelyezés; ebben az esetben nincs szó a birtok átadásáról. Ha elismerjük is azt, hogy az érdekeli kormányok a 2~><>. §. felhasználásával, módosíthatnák is a felperesek jogait, minthogy ilyen intézkedés nem történt, nincs egyéb hátra, mint respectálni a felperes jogait, amelyek a 250. §. 3. bekezdésében vannak lefektetve. Jogi személy-e a „Beremend község volt úrbéresei"i II. A SHS. állam kétségbe vonja, hogy Beremend község úrbéresei egy jogi személyiséggel felruházott társaságot képez nének, — azt állítván, hogy itt egyszerűen néhány fizikai személy által kollektive birtokolt vagyonközösségről van szó; az alperes ebből azt következteti, hogy a kereset aláírói, mivel nem képviselik az összes jogosultakat, nem alkalmasak arru, hogy keresetükkel a biróság elé forduljanak az összesség többi tagjainak beleegyezése nélkül. A tekintetben, hogy a ,,Bremend község régi lakói'" összesség jogi személyt képez-e vagy nem, arra nézve a magyar törvényhozásnak a jogi személyekre vonatkozó álláspontja lehet egyedül irányadó, annál is inkább, mivel ez a köztestület székhellyel Magyarországon bírt s céljai elérésére is kizárólag a régi Magyarország területén munkálkodott. A magyar törvényhozás újjászervezte a községi közbirtokosságot, amelynek alapja a telekkönyvileg bejegyzett osztatlan tulajdon, mely kizárja a tagok korlátlan rendelkezési jogát, autonómiáját az ingatlanra vonatkozólag. A törvényhozás ezen köztestületeket külön szervezettel ruházta fel, amennyiben külön közgyűlése van, pénztárnoka, titkára, elnöke és más végrehajtó szervei; s végül a bírósággal szemben a képviseletét az 1898. XIX. t.-c. 26. §-a külön is elismeri. A közös birtokosok eszerint Magyarországon jogi személyiséggel bírnak s így összességükben a biróság előtt szerepelhetnek, anélkül, hogy szükséges volna az egyes tagok külön közbenjárása. A képviselők nemzetisége és a jogi szeméig honossága. III. a) A SHS. állam másik ellenvetése az volt, hogy a felperes keresete azért utasítandó el, mert a volt úrbéresek képviselői nem magyar, hanem szerb állampolgárok. De Beremend község által kiállított hatósági okirat szerint Theisz András, Tóth János és Zsebe János magyar állampolgárok s így a kereset elfogadható. b) Ami pedig a jogi személy honosságát illeti, amely itt