Nemzetközi jog tára, 1930 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 8. szám - HATÁSKÖR ÉS ÉRDEM

91 irányadó, idézhetjük a Bíróság 491. sz. Ítéletéből a következő ket: .. a jogi személy annak az országnak nemzetiségével bír. ahol alapíttatott és ahol székhelye van'*: továbbá az a kifejezés, hogy ..magyar állampolgárok" la 250. §-ban) magában foglalja úgy a fizikai, mint a jogi személyeket. IV. A trianoni békeszerződés 250. §-a, amely eltérést jelent a 232. §-ban lefektetett elvektől, a magyar állampolgárokra nézve úgy értelmezendő, hogy az a hatalom, amely hóditás vagy utódlás folytán idegen magyar területet szerzett meg, a szerzett magánjogok tiszteletére van kötelezve és nem foglalhatja le a magánjavakat. A SHS. állam aláírván a 250. §. 1. bekezdését, kötelezte magát arra, hogy nem veti alá azon magyar állampolgárok javait, jogait vagy érdekeit, amelyek a régi AusztriaMagyarország területén voltak, semmiféle foglalás vagy liquidációnak. Igaz. hogy a SHS. áliam azt állítja, hogy az ingatlan sequestrálása csak egy közigazgatási intézkedés (?) (question d'atfairesi volt. mely a távollevő birtokosok elhagyott javai érdekének megőrzését célozta: evvel szemben az alperes állam esmmiféle bizonyítékot nem mutatott be arra nézve, hogy a jogosultak eltávoztak volna lakóhelyükről, sem arra, hogy nem tudtak gondoskodni ügyeiknek igazgatásáról. Evvel szemben megállapítható, hogy az erdő sequestrálása kimeríti a 250. §. 1. bekezdésében körülírt foglalás kritériumait. Ezért a SHS. állam köteles az erdő eredeti állapotát helyreállítani és kártérítést fizetni a felperesnek. A kártérítés kérdésében azonban a Bíróság nincs birtokában a szükséges felvilágosításoknak, amelyek alapján a kártérítés összegében határozhatna, annál kevésbbé, mivel a SHS. állam vitatja az erdő megrongálását és pusztítását. Ezért a bíróság felhívja a feleket, hogy terjeszkedjenek ki a követelések összegére. Megjegyzés. Beremend község közvetlenül a trianoni határ mentén, de még magyar területen fekszik. A község úrbéreseinek osztatlan erdöbirtokát már jugoszláv területhez csatolták. A jugoszláv hatóságok az erdőt zár alá vették, azért az úrbéresek képviselői a VDB-nál keresetet adtak be az ingatlan zárlatának megszüntetésére. Az alperes állani első kifogásában azt vitatja, hogy a volt úrbér rések osztatlan tulajdona olyan összesség, ill. erkölcsi köztestület, amely javainak szétosztását külön egyezmények lógják szabályozni. Hogy az úrbéresek osztatlan tulajdona összesség, vagy erkölcsi köztestület-e. arra már félig-meddig válaszol a Bíróság, amikor úgy kezdi: „...ha el is fogadjuk azt, hogy a felperesek olyan összességet . . . vagy erkölcsi köztestületet képeznek ... a 256. §; rendelkezése még akkor sem volna alkalmazandó'. A bíróság nem foglalkozott részletesebben az ..összesség" és „erkölcsi köztestület*' kifejezések elemzésével, mert itt nincs szó a