Nemzetközi jog tára, 1930 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 7. szám - Az Állandó Nemzetközi Törvényszék 12-16. sz. itélete a hatáskör szemponjából

76 A határozat azért érdekes, mert nem dönti el ítélettel a vitás ügyet, hanem végzésileg előzetes jogi véleményt ad és határidői szab a leieknek 1930. május l-ig, hogy rendezzék egymás közöli a versa illési szerződés 435. cikke folytán kel elkezelt áj helyzetei. Nyholtn, Negutescó, Dretffus különvéleménye a kérdés éidemi részére vonatkozik, bár utóbbi hatásköri momentumokat is említ, amidőn a kompromisszumot értelmezi és hivatkozik a 9. sz. ítéletre, amelyik általános kenetendő szabályként mond ja ki. hogy „amidőn a kompromisszum világos rendelkezésekel tartalmaz, amelyik alapján a biró határozottan megállapíthatja a feladatot, amelyet megoldani hivatott, e rendelkezésekhez kell tartania magát, amikor határoz és nem a felek által előadott kereseti kérelmekhez." Dreyfus szerint a bíróság ezt az elvet figyelmen kívül hagyta határozatának meghozatalánál. Pessoa különvéleményének első része hatásköri kérdésekel ölel lel. Idézi a Statútum -íís cikkét, amely szetinl a végzések célja a per vezetése a formák és határidők megállapítása. A jelen esetben nem ilyen kérdésekről van szó. Felek arra kérik a bíróságot, hogy mondja ki — Ítélethozatal előtt* — hogy a versaillesi Bsz. 435. cikke megváltozlatta-e az 1815. nov. 20-iki párisi szerződést, vagy célja-e, hogy ez megváltoztattassak. A Cour szerint nem változtatta meg a versaillesi szerződés a párisii s nem is volt célja megváltoztatni. Ez egy vélemény, amit a felek kértek, s amit a Cour adott: egy ..avis consultatif". amelyet az Egyezségokmány 14. cikke és a perrendtartás 72. cikke szerint csak a Népszövetség Tanácsa és Közgyűlése jogosult kérni a Courtól. Szerinte a határozat nem délet, mert azt a kompromisszum egyenesen kizárta, nem ..avis consultatif'', mert erre a bíróságot d'arbitrage Ítélkezésétől. Mindegyik ilyenfajta nemzetközi bíróság a nemzetközi jogszabályok alapján Ítélettel végérvényesen eldönti a vitás ügyet. Pessoa téved tehát, amikor az arbitraget mereven szembeállítja az Állandó Nemzetközi Törvényszék eljárásával. 22. Felső savoyai és gexi szabad zónák ügye. Fz a vitás ügy Franciaország és Svejc közötl merüli fel a versaillesi Bsz. 435. cikke 2-ik pontjának értelmezése körűi. Felek megegyezés alapján együtt terjesztették a Cour eic az ügyel és így hatásköri kifogás nem merült fel. A felek perképessége nyilvánvaló lévén a Cour hivatalból nem vizsgálta hatáskörét. „avant lout arret*!