Nemzetközi jog tára, 1930 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 7. szám - Az Állandó Nemzetközi Törvényszék 12-16. sz. itélete a hatáskör szemponjából

75 Hiányok közt folyt tárgyalásokat nem píecizirózták. Míndenütl csak a kötvénytulajdonosokról ós nem a francia államról van szó. De a jogalkalmazásnál is ba j van. Nemzeti magánjogot kell alkalmazni. A Cour pedig kimondotta, hogy a nemzeti törvényeiket csak tényeknek tekinti. A Cour a nemzetközi jog orgánuma ós ezt kell alkalmaznia. Itt kizárólag nemzeti jogot alkalmazott. A felek közös akarattal terjesztették a vitás kérdést a (lom elé. tehát tulajdonképpen jogi vélemény! kérlek töle, (helyesen a megállapítási per analógiájára, megállapítást kértek). Szerint'' a kompromisszum és az Alapszabályok között összeférhetetlenség van. A két államnak kifejezetten ki kellett volna terjeszteni a hiróság hatáskörét és fel kellett volna azt hatalmazni arra. hogy az ügyet ex <te(/ii<> et bono végleg eldöntse. A szerb biró ugyanazt a hibát követi el különvéleményében, mint Pessoa, de ez nála súlyosabb elbírálás alá esik, mert kormánya alávetette magát a Cour hatáskörének és ő mégis a hatáskör megállapítása ellen szavazott. 21. (15.) Brazíliai államkölcsön aranyban fizetése Franciaországban. Ez ügyben a tényállás hasonló az előbbi — szerb-francia — ügy tényállásához. 1927. augusztus 27-én Rio de Janeiroban kelt Egyezményben Franciaország és Brazília megegyeztek, hogy a hágai Cour (hintése alá bocsátják azt a kérdést, vájjon a háború előtti 11909., 1910., 1911.) Franciaországban kibocsátott hraziliai államkölcsönkötvények szelvényei aranyban, vagy papirfrankban íizetendők-e. Itt is mindkét fél együttesen terjesztetté a Cour elé az ügye! mégis vizsgálja hatáskörét, utalva az előbbi, 14. sz. ítéletben e tárgyban előadottakra. Büstamante és Pessoa különvéleményt terjesztetek he. Előbbi csak az érdemi részt bírálja, utóbbi a hatáskör megállapítását is kifogásolja ugyanazon indokolással, mini az előbbi ítéletben. Indokolásából nyilvánvaló, hogj a Cour ítélkezései az arhitragetöl teljesén eltérő jellegűnek tartja, mert azt ajánlja. hogy szállítsa le a hiróság hatásköréi et laisser ainsi libre á la Francé el au Brésil la voie d'accord direct oü celle de l'arbitrage, qui sonl les séules voies appropriées á de tels litiges'*, Egészen különös felfogás, amelyet a bírák többsége nem osztott. Ha a felek kompromisszumban kikötik a Cour hatásköréti akkor e hiróság eljárása lényegileg semmiben sem különbözik egy külön e célra alakitoti döntőbíróság, vagy akár a Cour