Nemzetközi jog tára, 1930 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 6. szám - A párisi egyezmények és a nemzetközi biráskodás

60 lyék egyfelől Magyarország, vagy a magyar állampolgárok, másfelől bizonyos Hatalmak, vagy ezek állampolgárai között felmerültek. A hágai Egyezmények végleges megszövegezését Parisban folytatták s a bizottság munkájának eredményeként Párisban 1930. április hó 28-án az Érdekelt Hatalmak aláírták a megállapodásokat, melyeket azóta a Magyar Kormány az országgyűlés elé terjesztett. A párisi megállapodások 4 Egyezményre oszlanak, melyeket egy n. n. ,,Bevezető Egyezmény" előz meg. Az I. Egyezmény az u. n. Pénzügyi Egyezmény Magyarország és a Hitelező Hatalmak között létrejött megállapodásokat tartalmazza. Ebben vannak felsorolva azon íizetések. amelyeket Magyarország jóvátételi és egyéb címeken 1966-ig fizetni tartozik. Jóvátétel címén.200 millió arany korona, egyéb címeken 23 éven át évi 13 és fél millió arany korona átalányösszeget köteles Magyarország fizetni. Ezzel a fizetéssel azonban Magvarország a Trianoni Szerződésből és egyéb szerződésekből folyó mindennemű fizetési kötelezettségének eleget tesz és visszanyeri pénzügyi sznverénitását azáltal, hogy a Trianoni Szerződés 180-ik cikkében a Szövetséges és Társult Hatalmak javára Magyarország összes vagyonára és jövedelmeire megállapított zálogjog végleg megszűnik. A fenti összegeken kívül azonban Magyarország köteles még megfizetni a háború előtti adósságait, valamint azon összegeket, melyeknek megfizetésére a Vegyes Döntőbírósági Ítéletekkel eddig köteleztetett és ezután még köteleztetni fog. Ez utóbbi címen hozzávetőleg 20 millió aranykorona fogja terhelni Magyarországot, ebből kb. 4.500.000 aranykorona már itéletileg meg van állapítva. A háború előtti adósságok rendezése tárgyában tárgyalások vannak folyamatban. Ez ;:z Egyezmény megszünteti a jóvátételi bizottság működését Magvarországgal szemben. Amennyiben mégis maradnának oly leendők, melyek a jóvátételi bizottság feloszlatása után is ellátandók lesznek, úgy ezeket a Nemzetközi Fizetések Bankja veszi át. A 11. Egyezmény a földreformokra és a vegyes döntő bíróságokra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. A Keleti Jóvátétellel kapcsolatban ugyanis a hitelező hatalmak az agrárpereket is rendezni kívánták és a Magyar Kormány kénytelen volt nagyobb pénzügyi veszélyek mellőzése céljából beleegyezni a kompromisszumos rendezésbe. Ezen Egyezményben egyrészről a Magyar Kormány, másrészről a Komán, Cseh-Szlovák és Jugoszláv kormány fenntartotta jogi álláspontját, azonban a kiengesztelődés szellemétől áthatva az agrár reformok folytán keletkezett vitás kérdések túlnyomó részét gyakorlati alapon egyezségileg rendezte. A Magyar Kormánynak sikerült biztosítani, hogy a magyar állampolgárok a Trianoni Szerződés 250. cikke alapján indult, vagy a jövőben indítható nem agrár pereit, valamint azon agrár pereiket, ame-