Nemzetközi jog tára, 1930 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 6. szám - A párisi egyezmények és a nemzetközi biráskodás

61 Ivek az egyezményileg rendezett agrár pereken kívül még a jövőben indulhatnak a párisi egyezmények egyáltalán nem érintik. Azokra nézve tehát továbbra is a Trianoni Szerződés 250. cikkének rendelkezései maradnak irányadók. A/ Egyézményileg rendezett agrárperekben az A-alap lép az Utódállamok helyébe, pénzügyi autonómiává] fog bírni és jogi személyiséggel lesz felruházva. A nem agrár perekben, valamint a jövőben esetleg indítható agrárperekben továbbra is az illető Utódállam lesz alperes és felelős pernyertes felperessel szemben. A 111. Egyezmény az agrár alap. az n. n. A-alap létesítéséről és működéséről szól. Az agrár alap 219.000.000 arany korona tőkéjét, amely az elvett földek értékének katasztrális holdanként 240 arany koronában történt megállapítása alapján lett kiszámítva, a Nagyhatalmak és az érdekelt Utódállamok adják össze jórészt azon összegekből, amelyeket Magyarország 1966-ig jóvátételi és nem jóvátételi címen fizetni fog. A IV számú egyezmény Franciaország; Nagybritannia, Olaszország. Románia, Cseh-Szlovákia és Jugoszlávia között jöit létre az. u. n. B-alap létesítése tárgyában. Hz egy 100 millió arany korona tőkéjű segélyalap, melyet a Nagyhatalmak adnak össze s amelyből a magyar állampolgár felpereseknek a 3 említett Utódállam elleni nem agrár pereiben hozandó marasztaló ítéletek alapján az illető Utódállam kártalaníttatni fog. Ha a B-alap 100 milliója kimerül, akkor a további anyagi felelősség teljes mértékben terheli az Ítéletben kötelezett utódállamot. A nemzetközi bíráskodás szempontjából rendkívül sok érdekes kérdés merül tel és képezheti megbeszélés tárgyát. Ez alkalommal nem kívánom részletesen kommentálni az Egyezmények összes rendelkezéseit, hanem csak néhány olyan rendelkezésre mutatok rá. amelyek a nemzetközi bíráskodás szempontjából bizonyos jelentőséggel bírnak. 1. A Vegyes Döntőbíróságok előtt folyó perek két nagy csoportra oszlanak ezután és pedig egyrészt a 3 fentemlített Utódállam és Magyarország, illetve állampolgárai közötti perekre, másrészt a többi állam pld. Franciaország, Anglia stb. és Magyarország illetve állampolgárai közötti perekre. Ez utóbbi csoportban semmi változás nem történt. A 3 Utódállam és Magyarország közötti viszonylatban azonban a vegyes döntőbíráskodás lényeges módosítást szenved. Az ügyek két csoportra oszlanak. Az egyik csoportba tartoznak az agrárreform alkalmazása folytán földbirtokaiktól megfosztott magyar állampolgárok perei, a másik csoportba az egyéb u. n. nem agrár perek. Az agrárperekben 1930. január hó 20-a a határnap. Csakis az ezen napot megelőzően megindított perek vagy az ezen napot megelőző lefoglalás következtében ezután indítható perek tartoznak e kategóriába. Az agrárperek az A-alap ellen folynak, illetve indíthatók, míg a nem agrárperek az illető államok ellen. 2. Bár természetesnek látszik mégis vívmányként kell