Nemzetközi jog tára, 1930 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 6. szám - A párisi egyezmények és a nemzetközi biráskodás

59 használt egyéb okmányok szempontjából is ügyeiméi érdemelhetnek végű] az egyezménynek azon rendelkezései, amelyek szerint, amennyiben a légi szállításban az egyezmény megfelelő cikkei szerint kiállítandó okmányok nem alkalmaztatnak is és illetve, ha a személypodgyászvévény és a fuvarlevél nem tartalmazzák is az azokba kötelezően felveendő bizonyos adatokat, a légi fuvarozási szerződés azért nem kevésbbé marad alávetve az egyezmény szabályainak anélkül azonban, hogy a szállítónak joga volna a maga érdekében érvényesíteni azokat a rendelkezéseket, amelyek öt felelőssége alól mentesítik s illetve felelősségét limitálják. E szabályozással az a vélemény bonoráltatott. amely szerint az egyezménnyel érintett jogterületen kialakítandó nemzetközi szabályok betartását nem lehet kifejezetten büntető jellegű szankciók alkalmazásával biztosítani, ilyeneknek hiányában is azonban a most ismertetett rendelkezéssel az egyezmény a gyakorlatban jól beválni Ígérkező rendszert látszik kodifikálni és annak folytán mindig érdekében fog állani a feleknek a levegőben való szállításoknál szokásos okmányokat s főleg a légi fuvarlevelet alkalmazni. A varsói konferencián kidolgozott egyezmény, annak zárórendelkezéséhez képest, a konferencián résztvett államok aláírására 1930. évi január 31-ig állott nyitva. Annak illusztrálására, hogy a varsói egyezmény a légi magánjog nemzetközi kodifikálása szempontjából jelentősebb lépésnek tekinthető, nem mutatkozik feleslegesnek befejezésül kiemelni, hogy az egyezményt már az 1929. évi október 12-én tartott záróülésen Varsóban a'áírták a következő államoknak kormánydelegátusai: Németország. Dánia. Nagybritannia és Észak-Írország. Ausztrália. Délafrikai-Unio. Olaszország. Lengyelország. Jugoszlávia. Ausztria. Franciaország. Luxemburg. Svájc és Brazília, vagyis egyebeken kívül az európai légi közlekedésben érdekelt összes számba jöhető államok és közöttük olyanok is. amely államoknak, mint pl. Németországnak. Ausztriának és Svájcnak nemzeti jogszabályai a légi jármű üzeménél a másokra általában háramlott károkat illetően épen úgy. mint a magyar ezidő.szerinti tételes jog. szintén az objekitv felelősség alapján állanak. Dr. Szcnt-Istváni/ Béla külü<iiiminis:teri o. tanácsos. A PÁRISI EGYEZMÉNYEK ÉS A NEMZETKÖZI BÍRÁSKODÁS. A Keleti Jóvátételi konferencián résztvett Hatalmak 1930. január 20-án Hágában egy Egyezményt írtak alá. melyben rendezték azon pénzügyi természetű vitás kérdéseket, amelyek a Trianoni Szerződésből, az 1918. évi november 3-án kötött Fegvverszüneti Szerződésből és az ezeket kiegészítő többi szerződésből eddig még megoldatlanok maradtak, továbbá azokat, ame-