Nemzetközi jog tára, 1930 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1930 / 6. szám - A NEMZETKÖZI KARTELEK ÜGYE AZ INTERNATIONAL LAW ASSOCIATION ELŐTT
51 nél — következetesen a varsói konferencián elfoglalt álláspontomhoz, amelytől ennek időközben megjelent méltatásai sem tudlak eltéríteni — annak a kérdésnek beiktatását is javasoltam, hogy a karteleknek a különböző államok jogrendszereiben czidőszerint fennálló különböző jogi minősítéseire való tekintettel nem volna-e kívánatos, hogy a nemzetközi kartelekre külön — sui generis — társasági formát létesítsünk, avagy a nemzetközi kartelek leggyakoribb kvalifikációs formájának: a magánjogi társaságnak a jogát nemzetközi egységesítés felé tereljük-? AB) pontnál — a jogi személyek alakjában megjelenő nemzetközi kartelek kérdéscsoportja — felvetettem azt a különösen a német tudományos irodalomban sokoldalú elemzésben részesült elméleti kérdést, hogy a jogi személy lehet-e harmadik fizikai avagy jogi személyek alárendeltje, mint valamely kartel intézőszerve, illetve alkalmazottja? (Organgesellschaft). A C) pontban a kartel érvénytelenségénél arra a kérdésre is választ kértem, hogy a kartel érvénytelenítése maga után vonja-e a kartel vagy a karteltagok előbb kötött jogügyleteinek érvénytelenségét is? Az E) pontnál azt javasoltam, hogy a nemzetközi kartelek publicitásának megvitatásánál nézzünk szembe a nemzetközi kartelnyilvántártó hivatal gondolatának szükségességével vagy szükségtelenségével is, valamint bíráljuk el azt a varsói konferencián elhangzott — általam nem osztott indítványt is, amely egy nemzetközi kartelbiróság felállítását sürgette. Ezt a kérdést a Bewes-tervezethez hozzáfűzött F) pontomban így formuláztam: ,,A mai gazdasági helyzetben praktikus és megvalósítható volna-e egy nemzetközi kartelbiróság azzal a célkitűzéssel, hogy e nemzetközi fórum a nagy nemzetközi ipari iartelek valamennyi közérdekű (közjogi jellegű) kérdésében döntsön és védelmet nyújtson azoknak az államoknak, amelyek ipari önvédelmüket, iparuk zavartalan tevékenységét veszélyeztetettnek találják?" A Bewes—Király kérdőpont-tervezettel egyidejűleg Geiler heidelbergi professzor, a társasági és organizációs jog nagyhírű német művelője is beküldte a bizottsághoz kérdőív-javaslatát, amely egy kongresszus szűkreszabott munkalehetőségeivel nem számolva, de nem számolva azzal sem, hogy egyes kérdések nem már most és nem épen az Amerikai Egyesült Államok területén alkalmasak a letárgyalásra, nyolc hatalmas kérdéskomplexumban valóban mesterien felöleli a nemzetközi karteljog valamennyi megoldtalan problémáját. Geiler kérdőív-tervezete a következő: I. 1. Mit értünk nemzetközi karteljog alatt? 2. Mik a nemzetközi karteljog forrásai? 3. A nemzetközi karleljognak a nemzetközi karteleken kívül a nemzeti kartelekre is van-e jelentősége és ha igen, milyen vonatkozásban? 4. Mi a nemzetközi kartel? 4*