Nemzetközi jog tára, 1930 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 6. szám - A NEMZETKÖZI KARTELEK ÜGYE AZ INTERNATIONAL LAW ASSOCIATION ELŐTT

52 IT. 1. Kialakult-e már nemzetközi jogilag olyan egyöntetű felfogás a karlelek tekintetében, hogy reájuk vonatkozó jogütközési szabályok (kolliziós normák) a nemzetközi jogban máris tisztázhatók? 2. Ha igen. kivánatos-e a közgazdasági vagy jogi kartelfogalomnak a nemzetközi karteljog számára való megállapítása? 3. Szükséges-e valamely meghatározott kártelszervezetnek fennállása abból a célból, hogy nemzetközi jogi értelemben kartelnek tekintessék? Szükséges-e különösen, hogy társasági, vagy egyesületi formában működjék a kartel, vagy elegendő az egyszerű szerződés, illetve bizonyos körülmények között pusztán a becsületszón alapuló megállapodás (gentlemen's agreement) is? 4. A nemzetközi jogi kartel fogalmához hozzátartozik-e az, hogy a szóbanforgó tömörülésnek monopolisztikus irányzata legyen? 5. Lényeges-e valamely kartél fenni.ligásának megállapításához, hogy az egyesülésnek érdekképviseleti (egyesületi) jellege legyen, avagy esetleg pl. két cég között létesült egyéni szerződés is kartelnek bizonyulhat? 6. Lehetnek-e a koncernek, trösztök és szövetkezetek egyidejűleg karlelek? Vannak-e egyáltalában vegyes alakzatok, amelyek ugyan nemcsak kartelek, de azért a kartelek jellemző vonásait is mulatják. 7. A társaságok egybeolvadásait (fúziók, amalgamációk, konszolidációk, merger-ek) is a kartelek közé kell sorozni? 8. A holding-társaságok formájában létesült tömörülések a kartelek közé sorozandók-e? Ez utóbbiak alatt valamennyi olyan gazdasági összefoglaltsagot kell-e érteni, a) melynél több vállalatot egységes vezetés (control) alá helyezlek: avagy b) csak olyan részesedési helyzeteket, amelyeknek halasa a verseny lényeges korlátozásában nyilvánul? 9. Az érdekközösségek is a kartelek közé tartoznak-e? III. 1. Lehet-e nemzetközi karleieket a nemzeti jogtól elszakítva (a közrendi szabályok kivételével), mindenben nemzetközi jogi alapon létesíteni, avagy szükséges-e és ha igen, mily mértékben, hogy a nemzetközi kartelek szabályozása a nemzeti jogra támaszkodjék? 2. A szerzödőfelck autonómiájának mi a jelentősége a nemzetközi karteljogban, különösen a nemzetközi kartelek szabályozása tekintetében. 3. A szerződő felek kifejezett, vagy hallgatólagos akarata mellett vélelmezhető akaratuk is tekintetbe jön-e az alkalmazandó jog meghaározásánál? 4. E tekintetben milyen jelentősége van a következő kapcsolási elveknek: a) valamely meghatározott biróság illetékességének kikötése, b) valamely nyelv használata a kartelszerződésben, c) az a tény. hogy a karteltagok többsége valamely államnak alattvalója, d) a kartel székhelye, e) a szerződéskötés helye, f) az a körülmény, hogy a kartel tevékenységét főleg egy államban fejti ki. 5. Mennyiben bír jelentőséggel a nemzetközi karleijogra az érdekképviseleti autonómia, mini a ,.szabad érdekképviseleti jog" forrása? 0. a nemzetközi karteljogban, különösen a nemzetközi kartelek szabályozásánál, a közös jogi felfogásnak is lehet-e jelentősége? IV. i: Lehetséges és célszerű-e az alkalmazandó jog tekintetében megkülönböztetést tenni: a) egyfelől a kartel szervezete és az ezzel összefüggő jogszervezeti kérdések tekintetében, b) másfelől a termelés, vagy a forgalombahozatal irányítását, az árak, illetve az üzleti feltélelek megállapítását tartalmazó versenyszabályozások (kartelkötelezettségek) tekin-