Nemzetközi jog tára, 1930 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 5. szám - A követségi palota és a nemzetközi jog. Glosszák a brünni legfelsőbb törvényszék egy határozatához

45 Nagyon szépen mondja van Praag:22 „Le respect de la qualité de ceux qui sont auprés de l'étranger les répresentants, au sens de droit international public, de leur État, implique non seulement qu'aucune saisi ne sóit efl'eetuée sur les immeubles habité par eux, oü par leur suite, mais aussi etc." Despagnet23 szerint a követségi palota soha végrehajtás tárgya nem lehet. l'llmann azt írja, hogy: „Unbestritten ist, dass an Immobiíien des ndten (ausser an dem Gesandschfíftshotel oder dem von ihm selbst b< wohnten Hause) der Gláubiger Pfandrechte geltend machen kann." Ugyanerre a/, álláspontra lehet következtetni az Institut de Droit International munkásságából is. Az institut 1891.-i Hamburgban tartott ülésén E. Lehr előadó benyú jtotta az általa készített tervezetet a követi immunitásra vonatkozólag. A tervezet 17. Art. 2. pontja a követi palotának kivételes álláspontot biztosít más a területenkívüliséget élvezd személy által birt ingatlanok lelett. A második átdolgozott javaslatot az Institul 1895-ben Cambridge-ben tárgyalta. A véglegesen eli'ogadott ..Réglement'-ból a lenti pont kimaradt, valószínűleg azért, mert a követi immunitás általános fogalmazásából a követségi palota mindennemű végrehajtás alóli mentessége már eléggé biztosítva látSZI >tt. Igen tanulságos az osztrák legfelsőbb törvényszék 1921. március 15-én Oh. III. 134 21. sz. határozata, mert az Ausztriában érvényben lévő végrehajtási jog ugyanaz, mint aminek alapján a cseh legfelsőbhtörvényszék itélt. Az osztrák legfelsőbb törvényszék ugyancsak hivatkozik a Jurisdiktionsnorm IX. szakaszára, melyből azonban homlok^ egyenest ellenkező eredményre jut. t. i. arra, hogy „nach der im Völkerrecht allgemein geteilten Auífassung (vgl. Bar, II. S. 677. Vesque S. 147.. Loening S. 132. überdies auch Kohler. Laband, Meili. Saufert) (iesandtsehaftsyebaude eines fr^mden souveránen Staates kein Exekutionsobject bildenr Mindezen érvek alapján kétségtelen, hogy a feltett második kérdésünkre az élő nemzetközi jognak válasza csak tagadó lehet, vagyis a követségi palota semmi körülmény között végrehajtás alá nem vonható. A palota jogi helyzetét illető per a belföldi bíróságok előtt esetleg megindítható, mert erre világos szabály ezidőszerint nincs: hogy ebből a perből származó ítélet a palotán végrehajtható-e, ugyancsak vitás, de jelen konkrét esetünkre nem vonatkozik. A trianoni szerződés szerint a magyar állam a vegyes döntőbíróságok itéletéteit végrehajtani köteles. Az utóbb a szanálási kölcsönnel kapcsolatban, mintegy a kölcsön elnyerésének feltételéképen a Jóvátételi Bizottsággal kötött és fentebb hivatkozotl megállapodás szerint a marasztaló délet csak engedély alapján teljesíthető. Érdekes nemzetközi jogi kérdés volna a fenti antinómia (ellentétes szabályozása ugyanannak a kérdésnek), ha az tényleg antinómia volna. Cseh-Szlovákiával szemben mindenesetre nem az. meri a szaOp. cíL 365. old. Cours de Droit International Public, 4. kiadás, No. 245.