Nemzetközi jog tára, 1930 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 8. szám - HATÁSKÖR ÉS ÉRDEM

94 INDOKOLÁS: A felperesnek 1600 négyszögöl terjedelmű ingatlana Palics községben (Szabadka mellett) feküdt. Ez a trianoni béke következtében a SHS. királysághoz csatoltatott. Az ingatlant, mely kertből, villából és cselédségi lakásból állott, 1919. júliusában Miljosavljevitch szerb tábornok, a szabadkai occupaló csapatok parancsnoka összes ingóságaival együtt lefoglalta s azt 1924. január 18-án egy igazságügyminiszteri rendelet alapján zár alá vették. A rendelet ,,az ellenséges államok állampolgárainak javai" tárgyában, már előzőleg kiadott rendelkezésen alapult. Végül az ingatlan egy szerb sequester igazgatása alá került, mígnem egy rendelet következtében 1927. február 14-én a foglalást megszüntették. így a felperes még ugyanazon év juliusában visszanyerte birtokát az ingatlanra nézve. A felperes azt állítja, hogy őt a foglalásból és javainak sequestrálásából kifolyólag súlyos sérelem érte, ezért a trianoni béke 250. §-ára való hivatkozással kéri az ingatlan in integruin restitutióját és kártérítés fizetését. Jelen esetben, mivel egy magyar állampolgár a 250. §-ru való hivatkozással nyújtja be keresetét a VDB. illetékesség' megállapítható a 3. bekezdés értelmében. A SHS. állam illetékességi kifogásában azt hozza fel, hog\ semmi szükség sem volt, hogy a felperes keresetét a VDB. elé vigye, amikor kérvényt nyújthatott volna be az igazságügy miniszterhez is a zárlat feloldása tárgyában. A VDB. szerint ez a lehetőség nem zárja ki azt, hogy a felperes ne keresse jogainak érvényesítését nemzetközi úton amely út számára a trianoni béke értelmében nyitva áll. A felperes bizonyítékai az ingatlanának occupálására vonatkozólag (1919.-ben, majd a sequestrálás körülményeire vonatkozólag 1924-ben) nem voltak pontosak. Ilyen körülmények között a bíróság nem látja tisztán, hogy a kérdéses villa 1919—1924-ig terjedő időközben tárgyát képezte-e a 250. §-ban körülírt foglalásnak? Homályos a Bíróság előtt az is, hogy a felperes javai ellen tett intézkedések (tudniillik a fentebb jelzett időbeni i\ SHS. hatóságoktól származtak-e, vagy pedig ismeretlen személyektől, akikért a SHS. nem felelős? Evvel szemben az (1924-ben bekövetkezett) zár alá helyezés a tárgyalás folyamán bebizonyítást nyert, azért a VDB. e sequesl rálás jogi következményeinek vizsgálatára határolja el magát A trianoni béke 250. §-a 232. §-ban lefektetett elvektől el távolodva a magyar állampolgárok érdekében az átcsatolt javaik tekintetében azt az elvet mondja ki, hogy az a hatalom, mely hódítás, vagy utódlás következtében új területet nyert, a szerzett jogok tiszteletére van kötelezve, ami pedig azt jelenti, hogy az utódállam nem idegenítheti el a volt állam állampolgárainak javait.