Nemzetközi jog tára, 1927 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 9. szám - Immunityof a foreign missions promises from local jurisdiction(Idegen követségek épületének mentessége a helyi jogszolgálttatás alól.)

51 cím felirata és a 250. cikk szóhangzata szerint ezen cikk rendelkezései alá esik s vagyona ezen cikk védelme alatt áll. A hatáskör kérdésében hozott döntés tehát helyes, más megoldás nem is képzelhető. Az érdemi döntés azután már csak természetes következménye volt a hatáskör megállapításának, mert a román kormány nem is tagadta a sérelmes intézkedéseket, viszont az nem is tehető vitássá, hogy ezek a Tf. Bsz. 250. cikkével ellentétben állanak. ür. Geöcze Bertalan IMMUNITY OF A FOREIGN MISSIONS PROMISES FROM LOGAL JURISDICTION. (Idegen követségek épületének mentessége a helyi jogszolgáltatás alól.) Deák Ferenc értekezése.* A nemzetközi bíráskodás és par excellence a vegyes döntőbíróságok működése nyomán felmerülő kérdéskomplexum egyik legérdekesebb és legkevésbbé tisztázott része az ezen bíróságok által hozott ítéletek sanctiója, másszóval a vdb. ítéleteinek végrehajthatósága. Ebbe a hatalmas témakörbe vág Deák kis értekezése, mely egy méltán feltűnést keltett és az általános nemzetközi jog eddig kifejlődött elveit sértő esetet tárgyal. A tényállás röviden a következő: A magyar-csehszlovák vdb. az 1927. őszi ülésszakon hozott egyik ítéleteben arra kötelezte a magyar államot, hogy csehszlovák honosokkal szemben fennálló tartozásai fejében fizessen a Bsz. 232. cikkelye alapján kb. 5,000.000 cseh koronát. A magyar kormány az Íteletet tudomásul vette, mindazonáltal iizetést nem teljesített, aminek oka az volt, hogy a népszövetségi kölcsönnek Magyarország részére 1924-ben történt folyósítása alkalmával a Jóvátételi Bizottság nemcsak, hogy megállapította 1943-ig bezáróan a jóvátételi annuitást, hanem egyenesen megtiltotta a magyar kormánynak, hogy ezen felül a Bizottság beleegyezése nélkül más egyéb fizetéseket eszközöljön. Ezt a tilalmat tartva szem előtt a magyar kormány a fenti ítélet meghozatala után a Jóvátételi Bizottsághoz fordult, hogy engedélyezze a marasztalási összeg kifizetését, ezen kérelmét jogi, politikai és financiális szempontokkal támasztván alá. A Bizottság válasza azonban ismeretlen okokból késett és a pernyertes csehszlovák felperesek egyike, egy prágai bank látva, hogy a fizetés késik az 1922. április 28-i csehszlovák törvény alapján végrehajtást kért a prágai magyar követség épületére. A végrehajtási kérelmet a két alsó instancián elutasították, azonban a cseh legfelsőbb bíróság a fenntemlített 1922-es tör* (Megjelent az American Journal of international law 1929. julius 3-> számában.) 4*