Nemzetközi jog tára, 1927 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / Tartalommutató

IV jogügyletekre visszaható erővel nem bír. (P. II. 5183/10/1925. ) 13 III. Kisebbségek. A nemzeti kisebbségek (nemzetiségek) fogalmi meghatározásának kérdésében a belsö állami jogszabályok irányadóit: — A zsidóság Magyarországon nem nemzeti kisebbség. (K., B. I. 393/1925. ) 58 IV. Idegenek,. Idegenek belföldön a belföldi rendőri közegek felügyelete alatt állanak. A rendőri eljárás jogszerűségének megítélése az idegenekkel szemben is az illetékes belföldi fegyelmi hatóságok hatáskörébe tartozik. — Az állami szerveknek jogellenes cselekvőségeiért idegenekkel szemben az állam vagyonikig is felelős. (Kura P VI. 3701/24/1925. ) 50 V. Kiadatás. a) A kiadatás alapjául szolgáló bűncselekmények minősítése mindkét érdekelt állam törvényei szerint történik. (Bpesti btetőtvsz. B. XXXV 13. 017/26/1926. ) 66 b) Ellenkező szerződéses megállapodás hiányában idegen állampolgár nemcsak a honossága szerinti államnak, hanem annak az államnak is kiadható, amelynek területén a kiadatás alapjául szolgáló bűncselekmény elkövettetett (Bpesti btetőtvsz. B. XXXV 4283/18/1925. és 30. 375/1925. I. M. VII. ) 67 c) A területi felségjogban és az állampolgárságban a cselekmény elkövetése után bekövetkezett változásnak visszaható ereje nincs. (Bpesti btetőtvsz. B. XXXV. 12. 217/1925. és 49. 143/1925. I. M. VII. ) 68 d) Opcióval szerzett belföldi honosság akkor is akadálya a kiadatásnak, ha az optálás a cselekmény elkövetése után történt. (B. XXXV. 6072/1925/2. és 24835/1925. I. M. VII. ) 69 e) Belföldi állampolgár még többes állampolgárság cselén sem adható ki. — Ellenkező szerződéses kikötések hiányában harmadik államok polgárai is kiadhatók az elkövetési hely szerinti államhatóságnak. (B. XXXV 6340/1925/14. ) 72 Nemzetközi jog a magyar bíróságok joggyakorlatában. (Irta: Faluhelyi Ferenc dr. pécsi egyetemi tanár. ) 1 és 57 3. Vegyes döntőbíróságok. A) Trianoni békeszerződés. 250. cikk. I. Hatáskör. A 250. cikk viszonya a 256. cikkhez. Az elcsatolt területeken magyar vagyon ellen foganatosított kényszerintézkedéssel szemben a Bn. 250. cikkében nyújtott jogvédelem megilleti a magyar honos társaságot akkor is, hogyha ez a társaság egyébként olyan „összességnek” (collectivité) volna tekintendő, amely összességek tekintetében a 256. cikk értelmében külön államegyezmények kötendők. (Magyar—csehszlovák vdb. „Hangya”—Csehszl. állam 1927. jul. 29-i itélet. ) (Dr. Kráhl Vilmos. ) 34 II. Az activa legitimatio kérdése. (Magyar—csehszlovák vdh. 1. Moktár, 2. Sör és maláta r. t. c/a. 1. Csehszlovák állam, 2. Malterie francosuisse 11. sz. ügyben 1027. március 10-én hozott közbenszóló ítélet. ) Közli: Dr. G. B. 38 III. Hatáskör. A magyar—SHS. vdb. illetékes azon perek elbírálására, amelyeket magyar állampolgárok az SHS. állam ellen az átcsatolt területen fekvő ingatlanaik lefoglalása és felszámolása miatt indítottak, habár a lefoglalás agrártörvény formájában történik is. (Magvar—SHS. vdb. Lelbachné c/a. SHS. Állam 1929. május 14-i itélet. ) 33 IV. a) Hatáskör. A vdb. illetékes a Trianoni Bsz. 250. cikke alapján oly perek elbírálására, melyekel Csonkamagyarórszágon bejegyzett kereskedelmi társaság indít a Román Állam ellen átcsatolt területen fekvő javainak lefoglalása és felszámolása miatt. b) Honosság 250. és 246. cikk. A „magyar állampolgárok” kifejezés, amely a 250. cikkben foglaltatik, vonatkozik a 246. cikk szerint azon részvénytársaságokra is, amelyek a trianoni Bsz. előtti időben magyar honosok voltak az akkor általánosan elismeri joggyakorlat szerint, vagyis