Nemzetközi jog tára, 1927 (4. évfolyam, 1-10. szám)
1929 / 7-8. szám
36 állítását, hogy a jelen esetben a szóbanforgó kérdéses rendszabályok, amennyiben azok az átcsatolt területen fekvő magyar javakra alkalmaztatnak ellenkeznek azon kötelezettségekkel, amelyeket az alperesi állam vállalt, amidőn a Békeszerzőoést aláírta. Ezen intézkedések részletes alkalmazása pedig az SHS. hatóságok részéről a magyar tulajdonok ellen, amely kártérítés nélküli eltulajdonítássá fajult, nem más, mint egy indirekt eszköz, amellyel az SHS. kormány agrárreform ürügye alatt a 250. cikkben tiltott felszámolást foganatosította. Ez a kérdés azonban a per érdemére tartozik, tehát az érdemi Ítéletben kell majd azzal foglalkozni. Igaz, hogy a bíróságnak azt kellene megállapítani, hogy illetéktelen, ha a felek állításainak ideiglenes vizsgálatából kitűnnék, hogy a felperes kereseti kérelmei tévesek, amidőn jogi összefüggés létezését állítja a szóbanforgó rendszabályok és a Békeszerződés cikkei között, melyeknek magyarázata a bíróság hatáskörébe utaltatott, azonban ez ügyben nem ez a helyzet. Ennek következtében meg kell állapítani az érdemi rész érintése nélkül, hogy a felek egyöntetűen elismerik, hogy a keresetben felvetett kérdések megoldását a Békeszerződés 232. és 250. cikkeiben kell találni, amely rendelkezések jogi hatásának megállapítása a bíróság hatáskörébe tartozik. Az előbbiekből következik, hogy az alperesi állam által emelt hatásköri kifogást el kell vetni. Ezen okoknál fogva illetékesnek mondja ki magát, a feleket érdemi eljárásra utasítja, a költségek tekintetében pedig' nem határoz. Van Slopten Azn. s. k., Zoltán Béla s. k., Arandjelovits. s. k., Struycken titkár s. k. Ezen ítélettel szemben az SHS. döntőbíró különvéleményt terjesztett be, amelynek szövege a következő: KÜLÖNVÉLEMÉNY. Tekintve, hogy a \7egyes Döntő Bíróság egy kivételes bíróság nem lehet illetékes csak akkor, ha az illetékessége a Békeszerződés formális szövegéből következik, tekintve, hogy a trianoni Békeszerződés 250. cikke hatáskörrel ruházza fel a biró- • ságot, azon magyar javakat illetőleg, amelyek ellen kivételes háborús intézkedéseket foganatosítottak, vagy olyan intézkedéseket, melyek ezen javakat, mint ellenséges javakat érik (232. cikk IV. függelék 3. cikk) (tekintve, hogy a jugoszláv agrár reform, melynek keretében felperes javait lefoglalták, semmi összefüggésben nincs a háborúval, sem a tulajdonosok állampolgárságával, mert alkalmazást nyert az összes jugoszláviai nagybirtokokra minden megkülönböztetés nélkül, tehát a jugoszláv állampolgárokra is, tekintve, hogy a 250. cikk a Vegyes Döntő Bíróságok kivételes jogszolgáltatásának megteremtésével a magyar állampolgárok javára, védeni akarta a magyar javakat a Jugoszláv kormány olyan kivételes rendszabályával szem-