Nemzetközi jog tára, 1927 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 4-6. szám

48 jogi intézményekét és löiekvéseket, amelyeknek a világháborúi követő 1észült politikai helyzetben a hábornk korlátozásai lett volna a céljuk. Nevezetesen bemutatta a Nemzetek Szövetség-e egyezségokmányának, az 3927. évi n. li. goníi protokollumnak, a looarnói egyezményeknek és végül a Nemzetek Szövetsége 1927. évi közgyűlésének, valamint az 1928. évi Pánamerikai Konferenciának ily iránya törekvéseit. Ezután vizsgálat tárgyává tette, hogy az ezen törekvések betetőzését célzó Kellogg-paktum miképen illeszkedik be a világháború utáni uj nemzetközi jog rendszerébe, így a Kellogg-paktum létrejöttét megelőző jegyzékváltás fenntartásainak figyelembevételével igyekezett megfelelni arra a kérdésre, hogy mennyiben korlátolja ez a paktum az államok önrendelkezési jogából folyó hadviselési, és különösen önvédelmi jogát, és hogy minő jelentőséget kell tulajdonítani az Anglia válaszjegyzékében kifejezésre jutott u. n. BritMonroe-Doktrínának. Majd pedig az eredeti amerikai Monroe-Doktrínával kapcsolatban megvilágította, mi a jogi különbség a Nemzetek Szövetségének rendszere és a Kellogg-paktum alapgondolata közt, amely különbség érthetővé teszi az Északamerikai Egyesült Államoknak a Nemzetek Szövetségétől való távolmaradását s emellett okát adja annak, miért vehette viszont Amerika szankciók lüján ennek a paktumnak a kezdeményezését is magára. Ezen eltérés dacára is az előadó annak a nézetének adott kifejezést, hogy a Kellogg-paktum a Nemzetek Szövetsége egyezségokmányának rendelkezéseit csak részben változtatja meg, ellenben annak a garanciák nyújt ására vonatkozó részeit hatályukban nem érinti. Ellenkező a felfogása a Locarnó-egyezményekre, illetve az áutánt-hatalmak által a világháború után kötött u. n. semlegességi szerződésekről. Ezeknek garanciális rendelkezései egyes államok nemzeti politikai céljait szolgálják. Ép ez okbói csak azért hatályosak továbbra is, mert a garancia-eset beálltával amúgy is megszűnik a Kellogg-paktum kötelezése. Ezután vizsgálat tárgyává tette még, hogy milyen hatással van a Kellogg-paktum a felek közti viszályok elintézésére. Rámutatott, hogy egyesek pesszimisztikus megítélések dacára nem lehet elvitatni ennek a paktumnak nagy nemzetközi jogi jelentőségét, mert hisz előszűr ez helyezi a. nemzetközi jog által eddig szankcionált háborút, legalább bizonyos vonatkozásban „törvényen kivül". Igaz, nincsenek komplikált szankciói, de legfőbb szankciója a legfőbb hatalmaknak, köztük elsősorban az Északamerikai Egyesült Államoknak kötelezése, amely kötelezésnek erősebben kel! hatnia, mint a legkomplikáltabb fegyveres szankcióknak. Legfőbb jogi jelentősége azonban ennek a paktumnak az előadó szerint az, hogy tág teret nyit a nemzetközi döntőbíráskodás jövő kialakulásának. Nemcsak a. jogi, hanem bármely természetű vitás kérdések elintézésére is feltétel és* megszorítás nélkül kötelezővé teszi a békés elintézést. Az előadó véleménye szerint ez a Paktum korántsem jelenti a fennálló politikai helyzet megrögzitését. Ellenkezőleg, módot nyújt hatalmi tényezőktől független igazságos fejlődésre és átalakulásra az államok életében. Ezzel pedig reményt ad ,i leszerelés kérdésének előbbrevitelére és végül egy reális békerend megteremtésére, melyben a békés kiegyenlítődés a rend, az erőszak pedig csak a legritkább esetekre korlátozott kivétel. A rendkívül érdekes, mélyenjáró és nagy felkészültségű előadásért dr. Fodor Ármin curíai tanácselnök, az ILA alelnöke mondott köszönetet a kitűnő előadónak. Q. N. Pallas részvénytársáság nyomdája Budapesten Honvéd-utca Irt. (Távbeszélő: A ni 2(>:>—<I7. 2<15—<is, 2(15—0)9.) Felelős vezető: Tiringer Károly műszaki igazgató.