Nemzetközi jog tára, 1927 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 4-6. szám

47 1924—1928. években újjászervezett nagy nemzetközi ipari kartellek ma már a nemzetek gazdasági politikájának igen komoly számbayeendő tényezői, mert sok esetben az államok barátságát is iparágaik baráti egybetartozása előzi meg és teszi lehetségessé. Ezután rátért a ma működő nagy nemzetközi kartellek ismertetésére, amelyek közül behatóbban a két legfontosabb és tipusnak is tekinthető kartellnek: a francia-német káliumkart ellnek és az általános nyersacélkar telinek szervezetét ismertette. Az előadó a közgazdaságtudománynak a nemzetközi kartellek jelenségével szemben elfoglalt álláspontját ismertette és bemutatta azt a gyakorlati irodalmat is, amelynek során a közgazdasági élet, különösen a Nemzetközi Gazdasági Konferencia alkalmából, a nemzetközi kartellekkel foglalkozott. A nemzetközi kartellekkel kapcsolatos kérdések közt az előadó különösen a vámok és a dumping problémáival foglalkozott és annak a nézetének adott kifejezést, hogy a világgazdaság e két fontos jelenségének a nemzetközi kartellekkel való összefüggéseit túlozzák és helyesebb e két gazdasági tüneményt önállóan, a nemzetközi kartellektől elvonatkoztatottan birálni. Ezután rátért a nemzetközi kartellek jogászi problémáinak és pedig ugy a magángazdaságot, mint a közösséggazdaságot érintő jogi problémáknak ismertetésére és elemzésére. A közösség gazdálkodását érintő kérdések sorában elsősorban az államoknak nyersanyaggal és félgyártmányokkal való zavartalan ellátása, a fogyasztók és munkások érdekei céljából sürgetnek bizonyos intézkedéseket, igy a kartellpublicitásnak bevezetését, nemzetközi ellenőrző szervezeteknek, illetve különleges nemzetközi bíróságoknak felállitását. Az előadó szerint e problémák inkább az államok gazdaságpolitikai egyezményeivel vihetők az idő szerint nyugvópontra, mert a javasolt nemzetközi intézmények, ma még, amikor az egyes államok kartelljoga és kartellpolitikája sem megállapodott, a gyakorlati megvalósitástól messze állanak. A nemzetközi kartellek magánjogi problémáinak vizsgálatánál kifejtette, hogy a nemzetközi kartell a nemzetközi magánjog szempontjából csak nemzeti kartell, mert valamelyik általa érintett állam jogrendszere alá kell tartoznia. Ennek kapcsán behatóan elemezte a nemzetközi kartell honosságának megállapítására szolgáló elveket és a nemzetközi kartelleknél előforduló törvényütközések megoldási lehetőségeit. Ezután az International Law Association varsói konferenciájának kartellvitáját ismertette. E kongresszuson az előadó azt inditványozta, hogy az Association a magánjogi társaságokra vonatkozó nemzeti jogoknak egységesítését kezdeményezte abból a célból, hogy az igy unifikált jog keretei között a nemzetközi kartelleknek jogi problémái egységesen megoldhatók legyenek. Végezetül bemutatta a varsói konferencia e tárgyban hozott határozatát, amellyel a nemzetközi kartellekre vonatkozó joganyagnak vizsgálat tárgyává tételét mondották ki és annak a reményének adott kifejezést, hogv abban a munkában, melyet a világ nemzetközi jogászai a nemzetközi gazdasági együttműködés megteremtése érdekében most itt ki fognak fejteni, a magyar jogászság is derekasan ki fogja venni a részét. (N.) Faluhelyi Ferenc dr. előadása a Magyar Jogászegyletben a Kelloggpaktum nemzetközi jogi jelentőségéről. Faluhelyi Ferenc dr., a pécsi egyetemen a nemzetközi jog tanára f. é. március 21-én d. u. 6 órakor az International Law Association magyarországi csoportjának keretében a Magyar Jogászegyletben előadást tartott a Kellog-paktum nemzetközi jogi jelentőségéről. Előbb vázolta ennek a paktumnak keletkezési történetét, majd pedig bevezetőül még bemutatta röviden azokat a nemzetközi