Nemzetközi jog tára, 1927 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 4-6. szám

30 nek tételes szabályaival s a nemzetközi jog tudományának általánosan elfogadott elveivel száll sikra a magyar álláspont mellett. A magántulajdon sérthetetlenségének elve, amelyet a róla elnevezett szabályokban oly következetesen keresztül vezet és mindenütt alkalmaz, vörös fonalként húzódik végig értékes tanulmányán. Jogi véleményének végkövetkeztetései a következők: 1. Az 1921 július 30-iki román agrárreformtörvény és a megelőző s utólag kiadott rendeletek ellenkeznek a Trianoni Bsz. rendelkezéseivel és ennek következtében nem alkalmazhatók a magyar állampolgárokra. 2. A magyar-román vegyes döntőbiróság illetékes arra, hogy meghallgassa és eldöntse a magyar állampolgár felperesek kereseteit, akár optánsok, akár nem optánsok azok, birtokaikra vonatkozólag, amelyek az átcsatolt területeken feküsznek s amelyeket a román kormány agrárreformja céljaira használt. 3. Eltekintve az emiitett szerződéstől, a román agrárreformtörvény elkobzó jellegű és sérti a nemzetközi jog általános elveit. Augusztus 11-én a Kereskedelmi és Tengerészeti Bizottság a Vételi szabályokra vonatkozó törvényütközéseket szabályozó tervezetet beszélte meg Algot Bagge svéd táblabiró elnöklete alatt és dr. Gutzviller heidelbergi professzor előadásában. A bizottsági jelentést csekély módosításokkal elfogadták. Cime „Nemzetközi Egyezmény-tervezet bizonyos jogütközési szabályok egységesítésére adás-vételi szerződéseket illetőleg." A tervezet két részre oszlik, az első részt (1—5. §§-ok) Osztendében dolgozta ki a bizottság és Varsóban fogadták el. Ezeket kötelező szabályoknak nevezzük, amennyiben ezek szerint valamely vételi szerződésnek a jogalkalmazásra vonatkozó rendelkezéseit is az egyezmény 6—11. §§-ai szerinti elvek alapján kell értelmezni. Vita folyt az „ordre public" körül. Az eredeti fogalmazásban megkísérelték körülirni ezt a rendkivül komplikált és rugalmas fogalmat, azonban kevés szerencsével. A bizottság végül is mellőzte a magyarázatot, megállapítván, hogy minden állam birósága amúgy is tudni fogja, hogy náluk mi tekintendő „ordre public"-nek. A részletes szabályok teljesen egyeznek a „Vienna Rules"-al, amelyeket ismerünk. Az I. rész szószerinti szövege a következő: 1. cikk: Ezen egyezmény szabályai az adás-vételre alkalmazandó anyagi jogot határozzák meg. " 2. cikk: Ha magában az adás-vételi szerződésben ki van kötve, vagy az okmányokból világosan kitűnik, hogy a felek más jog alkalmazását óhajtják, mint amely a 6—11. cikkben meg van szabva, akkor ezen jog alkalmazandó. Az a szerződő fél, amelyik egy ilyen megállapodásra hivatkozik, köteles azt bizonyítani.