Nemzetközi jog tára, 1927 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 4-6. szám

31 Ezen jog érvényessége és magyarázata a 6—11. ^-okban meghatározott anyagi jog szerint birálandó el. 3. cikk: Ezen megállapodás érvényes akkor is, ha a választott biráknak azon jog szerint, illetve jog alapján kell itélkezniök, mely alá az adás-vételi szerződés tartozik, kivéve a 4. cikkben foglalt esetet. 4. cikk: A szerződő állaniok megtagadhatják a jelen egyezmény értelmében alkalmazandó jog alkalmazását az esetben, ha az a közrendbe ütközik. 5. cikk: Ezen egyezmény sem a személyek cselekvő képességét, sem a szerződések alakiságát nem szabályozza. Nem érinti a házastársak közötti, szülők és gyermekek közötti, gyám és gyámolt közötti és olyan személyek közötti adás-vételi szerződéseket, akik hitbizományban részesek. Ha a varsói és a bécsi szabályok bizonyos rendelkezései talán nem is egészen tökéletesek és sok helyről éles birálatban is részesülnek, mégis megállapíthatjuk azt, hogy határozott akaratnyilvánulást és konkrét javaslatot jelentenek. Ugy a Népszövetség kidifikáló albizottságában, mint a hágai nemzetközi magánjogi értekezleten 1928 január havában és a Római Nemzetközi Magánjogi Intézetben meddő maradt minden kisérlet, amely egységes egyezménytervezet szerkesztésére irányult. A hágai nemzetközi magánjogi értekezleten a vételi szabályok bizottsága Julliot de la Morandiére jelentése alapján tárgyalt különböző egyezménytervezetekről, melyeknél az I. L. A. tervezetét vették alapul. Sem a bizottság, sem az e célból kiküldött albizottság nem tudott oly szövegben megállapodni, melyet elfogadásra ajánlott volna és igy az értekezlet az egész kérdést újból a bizottságokhoz utasította vissza, illetve azon óhajtásának adott kifejezést, hogy megkéri a németalföldi kormányt arra, hogy javasolja a többi államnak egy szűkebb bizottság kiküldését, amelyik kidolgozna a vételi szabályokra vonatkozólag egy részletes egyezménytervezetet. Ebből látszik, hogy milyen fontos és hézagpótló tevékenységet fejt ki az I. L. A., hiszen a hivatalos szervekből összeállított hágai nemzetközi magánjogi értekezleten is az I. L. A. tervezete szolgált a vita alapjául s mig ezen értekezlet csak annyi eredményt tud felmu-tatni, hogy a kérdést alaposan megvitatták, addig az I. L. A. részletesen kidolgozott konkrét javaslattal dicsekedhetik. Ezzel kapcsolatban kötelességemnek tartom hangsúlyozni a nemzetközi magánjog tudományának rendkívül nagy jelentőségét ugy jogtudományi, mint közgazdasági szempontból. A Blátter für Internationales Privatrecht 1929 januári számában Eggeh von Terlan bonni egyetemi tanár nagyon érdekes Cikket irt á nemzetközi magánjog oktatásáról Németországban. Fejtegetéseinek végén azt mondja, hogy a nemzetközi magánjog tartalma tekintetében eltérők lehetnek a vélemények, azonban szüksége?, hogy a nemzetközi magánjogot ne tanitsák ugy, mint jelenleg,