Nemzetközi jog tára, 1927 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1-3. szám - A magyar-román optánspör

23 vázastól, mondván, hogy a Tanács iránti tiszteletből közölni fogja a javaslatot kormányával, de érzi, hogy kimutatta azon elveket, melyek alapján Románia ma áll és állni fog holnap is. Ennél az etappenál végződik Deák munkája. A szerző a befejezésben azon reményének ad kifejezést, hogy a Tanács a most megkezdett uton fog tovább haladni. Mi tudjuk, hogy nem igy történt s a nagy per regénye még ma is folyamatban van. De bármennyit is csalódtunk eddig, nem szabad, hogy hitünk a Döntőbirósági elv jövője iránt csorbát szenvedjen addig, mig az utolsó szó ki nem mondatott. Hisszük és reméljük, hogy az igazság mégis csak diadalmaskodni fog és a nemzetközi bíráskodásnak most még csak gyönge cserjéje idővel hatalmas fává fog terebélyesedni, mely képes lesz ellenállni a politika viharainak. T)r. Jármai Gyula. Irodalom. Philip C. Jessup könyve: „American neutrality and international police." Jelen munka a világbéke előmozdítását célzó röpiratok sorába tartozik; ezt állapitja meg- az olvasó, ha csak a könyv címlapját nézi meg-, melyen ez áll: World peace fonndation pamphlets. A bevezetés a Kellog-paktumra való utalással kezdődik, mely paktum, mint tudjuk, azóta a nemzetek legnagyobb részének kiküldöttjei által aláíratott. Hogy e paktum aláírása, azaz a háborúnak a népek történetéből való kiküszöbölése sikerülni fog-e, hogy az erre való törekvést komolyan lehet-e venni, kétséges. Mindenesetre meg kell állapítani, hogy az EgyesültÁllamok részéről történt a kezdeményezés s hogy Amerika ezen "tényével tulajdonképen régi politikáját folytatta, melynek csupán intermezzoja volt a világháborúban való részvétel. A szerző hazáját, mint a semlegesség bajnokát mutatja be nekünk s ezzel kapcsolatban végigvezeti az olvasót a semlegesség intézményének kialakulásán a legrégibb időktől kezdve egészen napjainkig. Az Egyesült-Államok semlegességre való törekvése mondhatni a függetlenségi nyilatkozattal, illetőleg az állam megalakulásával kezdődött. Praedestinálta erre az európai államokkal szemben elfoglalt különleges földrajzi helyzete s az a körülmény, hogy nem űzött a szó szoros értelmében vett imperialista politikát, hanem igyekezett magát távoltartani az európai ügyekbe való beleavatkozástól. A semlegességi doktrínák kialakulásában (mint pl. a dugáru meghatározása, a blokád érvényességének kérdése, magánosok szabadsága nyilt tengeren) kiváló része volt Amerika vezető államférfiainak. Lassanként nagyjában kialakultak a semleges államok kötelességeinek s egyben jogainak tana s ha ezt a fejlődést etappeokra bontjuk, azt kellene mondanunk, hogy az első etappe a világháború kitörésével zárult le. Mert legyen bármily nagy is ez a fejlődési szak, a háború alatt és óta felmerült tanokat tátongó szakadék választja el a háború előtti idők tanaitól. Az utolsó háp-ai békeértekezlet után a semlegesség főbb irányelvei a következőkben foglalhatók össze: A semleges államnak kötelessége, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel megakadá-