Nemzetközi jog tára, 1927 (4. évfolyam, 1-10. szám)
1929 / 1-3. szám - A magyar-román optánspör
22 a döntést elodázni igyekezett, de egy szerződés által reá rótt kötelesség teljesítését feltételekhez szabni nem lett volna szabad. Ellentétben van ez az egyességokmánnyal is, mely azt rendeli, hogy a Népszövetség segitse elő a nemzetközi bíráskodást. Végül 6. a három alapelv elfogadása mindkét fél részéről megoldásra vezetett volna-e az eredeti jogvitában? Erre a kérdésre szintén tagadóan kell felelnünk, mert egyrészt az első alapelvben arról van szó, hogy a Békeszerződés nem zárja ki egy földreformtörvény alkalmazását magyar honosokra nézve, holott a jogvita egy bizonyos földtörvénynek a szerződés rendelkezéseivel való összeférhetetlensége miatt kerekedett. Másrészt, ami a második alapelvet illeti, a magyar kormány legfőképpen a távollét miatti kisajátitást difficultálta, mint amely törvényhely elsősorban a magyar optánsokra vonatkozott. Végül pedig a „visszatartás" és „felszámolás" kifejezéseknek, melyeket az állandó nemzetközi Biróság már értelmezett, a reinterpretatiója a Tanács által, egy jogi kérdésnek politikai térre való terelését eredményezné. A hármasbizottság, midőn a most részletesen vitatott javaslatát elfogadásra ajánlotta, hangsnlyozta, hogy annak kidolgozásánál elsőrendű jogi szaktekintélyek segítségét vette igénybe. Hogy kik ezek, azt homály, födi, amely körülmény semmiesetre sem emelte ezen javaslat jogi értékét. Az ezt követő események még annyira emlékezetünkben vannak, hogy azok ismertetését csak legfőbb vonásaiban kivánjuk adni. A magyar kormány képviseletében legközelebbi, tehát az 1928. márciusi ülésszakon gróf Apponyi ismételten kijelentette, hogy sajnálatára kormánya képtelen elfogadni a hármasbizottság javaslatát. Utalt arra, hogy a magyar kormány időközben megpróbálta az ügyet közvetlen tárgyalások során barátságosan elintézni, de sikertelenül. Megujitotta azt a kórelmét, hogy a VDB. illetékességének kérdését vigyék a hágai nemzetközi állandó Biróság elé, vagy, ha ezt Románia ellenezné, ugy csak véleményezés végett adják ki az ügyet e bíróságnak. Titulescu ezt visszautasitotta, s kijelentette, hogy az ügy csak a jóvátételi problémával kapcsolatosan (beszámítás által) intézhető el. Erre Chamberlain ujabb javaslatot tett, t. i. egészíttessék ki a VDB. két semleges döntőbíróval, Apponyi ezt fenntartás nélkül magáévá tette. Titulescu pedig azzal a fenntartással fogadta el, hogy az igy megalkotott bíróságot köti a hármasbizottság három alapelve. Ez az elfogadás tehát egyenlő volt a visszautasítással. A Tanács végül is elfogadta ezen ötös Döntőbíróságra vonatkozó javaslatot. Apponyi szintén elfogadta, Titulescu pedig tartózkodott a sza-